Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Dontvénylár. 31 létrejött ügyletei kereskedelmi ügyleteknek tekintendők, az ebből származó követelése tekintetében könyvkivonata a K. T. 31. §-ához képest esküvel vagy más bizony/tó eszközzel kiegészíthető bizotékul szolgálhal. Minthogy pedig a könyvkivonatból kitűnik, hogy az előjegyezni kért követelés ingatlanon történt építkezési munkálatokért van elkönyvelve, mely összeg tehát a bejegyzett és építkezéssel foglalkozó cégnek üzleti köréből származónak mutatkozik, miért is a tkvi reiidl. 87. és 88. §-ának c) pontja értelmében telekkönyvi akadály hiányában (71. §.) a zálogjogi előjegyzésnek helye van. (1913. november 4. 4040/1913. P.) A kir. Kúria: A misodbíróság végzését megváltoztatja és az elsőbíróság végzését hagyja helyben; mert a kereskedelmi könyvkivonat, tekintettel a telekkönyvi rendtartás 88. §-ának c) pontjára és 87. §-ára, valamint az 1875 : XXXVlí. t. c. 31. §-ára, zálogjog előjegyzése alapjául csak akkor szolgálhat, ha magának a könyvkivonatnak tartalmából megállapítható az, hogy az elkönyvelt követelés kereskedelmi ügyletből ered; a jelen esetben pedig ez a körülmény a könyvkivonat tartalmából meg nem állapítható, sőt a könyvkivonalban foglalt az a bejegyzés: ((Kémeri aranyosi pusztán épített istállóért)) az ellenkezőre enged következtetést. Telekkönyvi kérvényi ügyben az ellenérdekű fél terhére, illetve javára költségben való marasztalásnak helye nincs, ez okbó! annak a kérelemnek, hogy a felfolyamodás költségének megfizetésére kérelmező fél köteleztessék, helyt adni nem leheléit. = L. a 26. számú esetet. 28. A perfeljegyzés alapjául csak az eredeti kitörlési keresetnek felszerelt példánya szolgálhat, ellenben annak felzete alapján a telekkönyvi hatóság a perfeljegyzést helyesen el nem rendelheti. (Kúria 1914 szeptember 2 380/1914. P. sz. V, p. t.) A budapesti kir. törvényszék: A perfeljegyzési kérelmet elutasítja; mert mint a kir. Kúria 11. számú döntvényében kimondotta, perfeljegyzésnek csakis a tkvi rendt 148., 152. és 155. §-ainak esetében van helye, annak elbírálása, hogy ezen