Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

28 Magánjogi Döntvénytár. zott határozat nem tekinthető olyan bírói vagy közigazgatási határozatnak, amelynek alapján az abban jelzett összegek erejéig a tkvi rendt. 92. vagy 93. §-a értelmében a zálogjog telekkönyvi előjegyzése elrendelhető volna. (1914. május 20. 1633/914.) A kir. Kúria: A gör. kel. román egyház szervezeti szabályzala nemcsak feljogosítja, de kötelességévé is les?i a szentszékeknek, mint felsőbb egyházi hatóságoknak, hogy a hatóságuk alá tartozó egyes egyházközségek vagyonának kezelését ellenőrizzék s e cselekményük vagy mulasztásuk állal az egyházat károsító gondnokok ellen minden szükséges óvó- és biztosítási intézkedést megtegyenek. A szentszék által a saját hatáskörében tartott vizsgálat eredményéhez képest a gondnok terhére megállapított kárösszeg megtérítése tárgyában hozott marasztaló határozat tehát az önkormányzati jog alapján hozott olyan bírói határozatnak tekintendő, melynek alapján a tkvi rendt. 93. §-a értelmében a marasztalt gondnok ellen, ennek ingatlan vagyonára a számszerűleg megállapított kárösszeg erejéig a zálogjog előjegyzése által biztosításnak helye van. * * = V. 5. Magánjogi Dtár VIII. 21(5. 25. Az ügyvédi költségei saját [elével szemben megállapító bírói határozat alapján a telekkönyvi rendtartás 87. §-a szerint, tekintettel a 88. §. b) pontjára és a 89. §-ra is, a zálogjog előjegyzése elrendelhető. (Kúria 1914. november 17. 2609/1914. P. sz. V. p. t.) A pozsonyi kir. tábla: Az elsőbíróság végzését megváltoztatja s a zálogjogelőjegyzési kérelmet elutasítja; mert az ügyvédi költséget saját felével szemben megállapító határozat nem tartozik ama bírói határozatok közé, amelyek alapján a tkvi rendt. 92. §-a értelmében az előjegyzés megadható volna, amenynyiben ez a határozat csak megállapítást, de nem egyszersmind marasztalást tartalmaz, tehát nem valamely meghatározott követelési össaeg odaítéléséről rendelkezik. (1914. március 3. 352/914. P.)