Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. nílási eljárás megindításának vagy íolytatásának helye nem lehel. Minthogy pedig a törvény 5. §-a szerint a kisajátítási jog engedélyezése a kereskedelmi miniszter, vagyis a kormányhatóság, tehát közigazgatási hatóság jogköréhe tartozik, kétségtelen az is, hogy ez a hatóság van hivatva ennek a jognak a visszavonása vagy az engedély hatályon kívül helyezése tárgyában is intézkedni. Amennyiben tehát a kormányhatóságnak ilyen intézkedése a kártalanítási eljárás folyamán, annak végérvényes határozattal való befejezése előtt bekövetkezik, tekintettel arra, hogy a bíróság nincsen hivatva annak vizsgálatára, hogy a közigazgatási hatóságnak saját hatáskörében, a kisajátítási jog hatályon kívül helyezése iránt lett intézkedése jogos alappal bír-e, következik, hogy a kártalanítási eljárás, ha annak megszüntetése az említett alapon kéretik, tovább nem folyatható és pedig tekintet nélkül arra, hogy a még jogérvényesen be nem fejezett eljárás megszüntetése a teleknek a kisajátítási eljárásból folyó érdekeit sérti-e vagy nem. Ezeknélfogva tekintettel arra, hogy jelen ügyben a kisajátító a kártalanítás kérdésében keletkezett elsőfokú határozat meghozatala után ugyan, de annak jogerőre emelkedése elolt beadott kérvényében, a kisajátítási jogról való lemondását, illetve attól való visszalépését bejelentelte, majd a további eljárás megszüntetését azon az alapon is kérte, hogy a kereskedelmi miniszter, miként ez a hiteles másolatban csatolt 1913. évi július 22-én 51.897. I. A) alatt kelt rendelettel igazolva, a jelen eljárás alapjául szolgáló korábbi rendeleteit, illetve az azokkal engedélyezeit kisajátítási jogot, az azon alapuló kisajátítási eljárást, valamint a kisajátítási terv megállapítása tárgyában kelt rendeletet is hatályon kívül helyezte és így a jelen kisajátítási kártalanítási eljárás jogalapja megszűnt — mindkél alsóbíróság határozatának megváltoztatásával — a kérelemnek helyt adni és a további eljárást a fenti módon megszüntetni kellett. Önként érlelik azonban, hogy a jelen határozat a kisajátítást szenvedőknek az eljárás megszüntetéséből származható költség és kár igényéhez való jogát nem érinti. 19. A hitbizományi bíróság a hitbizomány állagához tartozó ingatlanok értékesítését kivételképen csak azon esetben és olyan időben engedélyezheti, amidőn az a hitbizomány nyilvánvaló javára szól. (Kúria 1914. november 17. 4993/1914. P. sz. I. p. t.)