Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. 7 a jelen ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni — az elsőbíróság indokolása alapján — azzal az eltéréssel azonban, hogy a niagánletélbe helyezés a fizetéssel egyjelentőségű nem lévén, az csupán arra nyújt alapot, hogy a felperes jogosítva van a részére visszajáró összeget és annak ez ítélet kézbesítéséig járó kamatait a letétből és ennek időközi kamataiból kielégíteni. = V. ö. az előleges szerződés hatályára nézve Mjogi Dtár I. 37., 53, II. 458. 5. Ha a kötelezvényt adósként többen írják alá, más megállapodás hiányában elegendő, ha a kölcsön az adósok egyikének olvastatik le. (Kúria 1914. szeptember 9. 146/1914. P. sz. IX. p. t.) 6. /. A törvényes házasságban élő nőnek tett házassági igéret a jó erkölcsökbe ütközik s így abból kötelezettség egyáltalán nem keletkezik. — //. Az egyoldalúan tett — tehát jegy esi viszonyt meg nem állapító — házassági igéret teljesítésének az elmulasztása kártérítési kötelezettséget nem von maga után. (Kúria 1914. október 6. 845, 1914. P. sz. III. p. t.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét megváltoztatja s az elsőbíróság ítéletét hagyja helyben. indokok: Periratainak, különösen pedig az elsőbíróság ítélete ellen irányuló fellebbezésnek tartalmából megnllapíthatólag felperes arra alapította keresetét, hogy az alperes többször is megismételt házassági igérelet tett neki, minek következtében ő támaszkodva az igéret megvalósulásának feltétlen bekövetkezésére, bizonyos joglépéseket elmulasztott megtenni. Nevezetesen: alperes rábeszélésének engedve, nem tett eleget a volt lérje, K. István kérelmére kibocsátott bírói meghagyásnak s a bontóperben sem védekezett. Mindennek az lett a következménye, felperes elő-