Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. indokok: A per adatai szerint kiskorú L. András alperes életének még csupán nyolcadik évét töltötte be abban az időben, amidőn a felperes kiskorú L. Lajoson azt a testi sértést elkövette, amelyből kifolyólag irányában a kereseti kárigény érvényesítése célozlatik. Hogy a jelzett cselekmény elkövetése idején a kiskorú alperes a felelősség felismerhetéséhez szükséges belátással bírt volna, az már koránál fogva nem tételezhető fel s egymagában véve az a körülmény, hogy a i evezett iskolába járó volt, még nem elégséges annak a megállapíthatására, hogy nevezett szellemileg elég érett volt annak a belátására, hogy cselekményéből a bántalmazott kiskorú felperesnek valamely jogvédle érdekére jogsérelem hárul s hogy a jogrend őt ezen következményért felelőssé teszi; más körülmény pedig annak a megállapíthatására, hogy a sértés idején a kiskorú alperes a kérdéses belátással csakugyan rendelkezett, a felperesi részről egyáltalán fel sem hozatott. Ezekből pedig következik, hogy az elkövetett testi sértés károsító következményeiért a kiskorú L. András felelősségét a vétkességi alapon megállapítani nem lehet. De nem lehet az elkövetett lesli sértés kártokozó eredményéért a nem vétőképes alperes kártérítési felelősségét a vétlen károkozásra fennálló jogelvek értelmében a méltányosság kívánalmához mérten sem megállapítani; mert amíg egyfelől nincs is állítva, hogy a sértett kiskorú L. Lajos és ennek szülei vagyontalanok volnának, másfelől a házasságon kívül születeti kiskorú L. András alperes maga is a vagyontalan édes anyjának eltartására szorul s nem bír egyéb vagyonnal, mint az alsó cz-i 54., 89. és 95. sz. tjkvekben foglalt s a beszerzett hagyatéki iratok szerint csupán 605 K becsértékűeknek feltüntetett azon ingatlan jutalékokkal, amelyeket nevezett az 1908. évi november hó 22. napján végrendelet hátrahagyásával elhalt keresztatyja : néh. T. János után olykép örökölt, hogy azokat M. Istvánné M. Teréznek holtigtartó haszonélvezeti joga terheli. Ezekhez képest tehát mindkét 'alsóbíróság ítéletének megváltoztatásával végleg és egészben el kellett a keresetei utasítani. A perköltség kölcsönös megszüntetését az indokolja, hogy a kereset indítására az alperes sértő cselekménye szolgáltatott okot. * * = M,ogi Dtár VIII. 159., 215. sz. — V. ö. plk. tvjav. 1466. §. 2. bek. l/i86. §.