Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

XXXVIH Tartalommutató. Lap fel az örökség megnyíltával beálló kötelesrész kifizetésének a kötelezettsége alól 4(5 41.1. Szülő és gyermek közt létesült visszterhes vagyonátruházás esetében a szülőnek elismerése többi gyermekével szemben rendszerint nem fogadható el bizonyítéknak arra nézve, hogy az átadott vagyon kikötött ellenértéke tényleg kiegyenlíttetett. — II. Ajándékozással elegy visszterhes ügylet esetében a kötelesrész kiszámításánál ajándékkép veendp figyelembe az átruházott vagyontárgy értékének az a része, mely a szolgáltatott ellenértéket meghaladja: 46 249. Ha az örökhagyó leszármazója részére ingatlant vásárol, úgy hogy a tulajdonjogot az. eladó közvetlenül a leszármazóra ruházza, a kötelesrész szempontjából nem az ingatlant, hanem a vételárat kell ajándéktárgynak tekinteni 255 250. A kötelesrész sérelmével járó ajándékozás esetében a megajándékozottak kedvezményeik arányában felelősek a kötelesrészért, kedvezménynek pedig csak az az érték tekintendő, amellyel a kedvezményezett többet kapott az örökhagyótól, mint amennyit az ő törvényi örökrésze kitesz : 256 263. A kötelesrészre jogosult által a megajándékozott ellen a kötelesrész kiegészítésére indított pert az ajándék tárgyát tevő ingatlanra feljegyezni nem lehet 270 Az öröklés joghatásai, hagyatéki hitelezők. 151. Az adósnak és a hitelezőnek egy személyben való egyesülése, mely öröklés útján állott be, nem zárja ki a hagyaték ellen már elrendelt végrehajtás érvényesítését a többi hagyatéki hitelezővel szemben 152. A hagyományos a hagyatéki hitelezővel nem mindenben azonos elbírálás alá esik. A hitelező az adós egész vagyonából kereshet kielégítést; ebből következik, hogy az adós halála után az ennek a helyébe lépő örökösök a hitelezővel szemben a hagyatéki vagyon erejéig egyetemlegesen felelősek. A hagyományosnál ez a szempont nem forog fenn; az ő részeltetése ingyenes és így a méltányosság azt kívánja, hogy vele szemben az örökösök — úgymint egymás között is — csak aránylagosan legyenek kötelezve. Ezért alaptalan az egyetemleges marasztalás mellőzése elleni panasz 206. Kiskorúnak osztályegyezségbe foglalt ingyenes lemondása a részére megnyílt öröklési jogról az 1877: XX. tc. 20. §-ának utolsó bekezdése szerint gyámhatósági jóváhagyás ellenére sem kötelező 234. Abban az esetben, ha a hagyaték az örökösöknek még bíróilag átadva nincsen, az örökhagyó hitelezője követelésének az örökhagyó hagyatékából való behajtása végett, a m. kir. Kúriának 42. sz. polgári döntvénye szerint, az elhalt adósnak valamennyi örökösét perbeidézni tartozik. Ezt a jogszabályt az állandó bírói gyakorlat úgy értelmezi, hogy ha az örökhagyó végrendeletet hagyott hátra, nemcsak azok idézendők perbe, ákik a végrendelet szerint, hanem mindazok is, akik törvény szerint örökösödési igénnyel bírhatnak Örökösödési eljárás. 235. Hagyatéki zárlat elrendelésének nem előfeltétele annak a kimutatása, hogy a peressé vált hagyaték a birtokban lévő örökös, avagy özvegy rendelkezése alatt veszélynek ki van-e téve vagy sem 244 236. I. Hagyatéki zárlat elrendelése esetén is az örökhagyó özvegye részére a vitássá nem tett özvegyi jogra való tekintettel az időközi 158 158 217 243