Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. alperes ellen a természetes afyaságból folyó kötelezettség alapján keresettel fel nem léphet. A felperes a jogszabálysértést abban találja, hogy a lellebbezési bíróság mellőzte azt a jogszabályt, amely szerint a törvénytelen gyermeket az ő nemzőjétől megillető eltartás olyan elidegeníthetetlen jog, amelyről a kiskorú gyermek törvényes képviselője érvényesen le nem mondhat és így ha az eltartás tekintetében a törvénytelen kiskorú gyermeknek törvényes képviselője a vélelmezett nemzővel olyan egyezséget köt, amely a gyermeknek keresőképes koráig való eltartását nem biztosítja, a gyermek törvényes képviselője még az egyezségnek gyámhatósági jóváhagyása esetében is ennek az egyezségnek érvénytelenítése nélkül a nemző természetes atya ellen a szükséges tartás megfizetése végeit keresettel fellépni jogosult. Ez a panasz alaptalan, mert nincsen olyan tiltó jogszabály, amely szerint a nemzés tényéből származó eltartás kötelezettsége és illetőleg a törvénytelen gyermeket a nemzésből eredőleg megillető jog tekintetében a kötelezett és jogosult egyezségileg meg nem állapodhatnak ; ellenkezőleg állandó bírói joggyakorlat alapján az a jogszabály keletkezelt, hogy a kiskorú törvénytelen gyermek nevében törvényes képviselője és a természetes atya közöli a tartási kötelezettség szabályozása végett kölölt egyezség a teleket kötelezi s megtámadása is csak azokból az okokból van megengedve, amely okokból a jogügyletek általában megtámadhatók. A felperesnek lovábbi felülvizsgálati panasza az, hogy a B) alatti egyezség a törvénytelen kiskorú részéről ingyenes joglemondást tartalmaz, amely a kiskorúra nézve az 4877 : XX. t.-c 113. §. utolsó bekezdése értelmében még gyámhatósági jóváhagyás esetében sem kötelező. Ez a panasz alapos. A fellebbezési bíróság ítéleti tényállásában felhívott és így az 4893 : XVIII. t.-c. 121. §. utolsó bekezdése, a 170. §. harmadik bekezdése és 171. §-a értelmében tartalma tekintetében a lényállást kiegészítő B) alatti egyezségben a kiskorú törvénytelen gyermek részére gyámhatóságilag kirendelt gondnok mint törvényes képviselő, az anya lemondása alapján a jelenlegi alperes ellen házasságon kívüli nemzésből származó tartási igényt kívánt érvényesíteni; ellenben a jelenlegi alperes, illetőleg nevében a B) alatti egyezség megkötésére feljogosított meghatalmazottja kifejezetten tiltakozott a természetes atyaság ellen és az ellen, hogy a kötendő egyezség alapján részéről vállalt kötelezettségből a természetes atyaságra következtetés vonható legyen s ennek előrebocsátása után kötelezte magát a most felperesként fellépő kiskorú törvénytelen gyermek javára egy esetleges perrel járó