Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. 70 «!). A születés törvényessége mellett fennálló vélelem az ágytól s asztaltól történt elválasztás által megdől, s az ágytól és asztaltól való elválás ideje alatt fogant gyermek törvényesnek csak úgy tekinthető, ha bebizonyítja, hogy a házastársak a házassági együttélést visszaállították vagy a fogamzás időszakában nemileg érintkeztek. (Kúria 1944. nov. 25. 1865/1914. P. sz. I. p. t.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét az elsőbíróság ítéletére is kiterjedő azzal a kiegészítéssel hagyja helyben, hogy egyidejűleg a felperes házasságon kívül születését is megállapítja. indokok: Jogszabály, hogy a gyermek atyjául a házasság által igazolt férj tekintendő, ki után a törvénynél fogva csak a törvényes gyermeknek van örökösödési joga; minthogy pedig a születés törvényessége ellen emelt kifogás örökösödési perben csak a családi állással kapcsolatosan bírálandó meg : a felperes törvényes örökösödési joga szempontjából elsősorban az a kérdés vizsgálandó meg, hogy felperes fogamzása idejében anyjának : M. Lujzának B. Bálinttal kötött házassága fennállolt-e s ekként felperes törvényes születésűnek és B. Bálint törvényes örökösének tekintendő-e? Az erdélyi püspöki szentszéknek Károlyfehérváron 1873. évi január hó 30-án 3. szám alatt hozott •/. alatti határozatával B. Bálint nejétől: M. Lujzától ágytól és asztaltól örökre elválaszlatván, az ezen határozat meghozatala után több mint 7 év múlva, 1880. évi augusztus 20-án született B., helyesen M . . . Hugó felperes a fentebb említett jogszabályra, illetve az annak alapjául szolgáló vélelemé sikeresen nem hivatkozhalik, mert a születés törvényessége mellett fennálló vélelem az ágytól s asztaltól történt elválasztás jogi lénye által megdőlt, következőleg a felperes tartozott bizonyítani, hogy a nevezett házastársak a jelzett szentszéki határozat meghozatala után a házassági együttélési visszaállították, vagy legalább azt, hogy a felperes fogamzása időszakában nemileg érintkeztek: ezt az ügydöntő tényt azonban a felperes nem bizonyította, sőt ennek ellene szól az a körülmény, hogy a felperes a H) alatt bemutalott születési anyakönyvi kivonat igazolása szerint N. Alberttől nemzett, s ez