Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. 89 zdlogi biztosíték megfelelő-e, a gyámhatóság ítéli meg. (Kúria 1914. december 21. 1914. G. 210. sz. II. p. t.) A kii*. Kúria mini felülvizsgálati bíróság: A fellebbezési bíróság ítéletéi a felperes felülvizsgálati kérelme következtében részben megváltoztatja, s végrehajtás terhével kötelezi kiskorú T. Mátyás és kiskorú T. Margit alpereseket, hogy tűrjék, miszerint felperes kereseti követeléséből magát 29,000 K tőke, ezután 1913 június 14-től járó 8% kamat erejéig nyolc nap után a cs—i ... sz. tjkönyvben ... sz. a. felvett ingatlanokból végrehajtás útján kielégíthesse. indokok: A kir. Kúriának az a jogi álláspontja, hogy a gyámság vagy gondnokság alatt álló gyámja vagy gondnoka által a gyámolt vagy gondnokolt nevében való idegen kötelezettség vállalás az 1877. évi XX. t.-c. 113. §-a utolsó bekezdésének helyes értelme szerint, gyámhatósági jóváhagyás esetén is csak akkor érvénytelen, ha az idegen kötelezettség átvállalása minden viszteher nélkül történnék. Már pedig a kiskorú alperesek gyámja a kiskorú alperesek ingatlanaira a felperes kölcsönkövetelése erejéig részben nem visszteher nélkül adott gyámhatóságilag is jóváhagyott bekebelezési engedélyt. Mert a bíróság által megállapított nem vitás, az 1893. évi XVIII. t.-c. 197. §-a értelmében tehát itt is irányadó tényállás szerint, a felperes által Cs. Istvánnak és nejének adott 65,000 K kölcsönből 5000 K erejéig a kiskorú alperesek is részesedtek olykép, hogy Cs. István és neje a 65,000 K kölcsönből 5000 K-át a kiskorú alperesek tartozásának kifizetésére fordítottak, és ezen felül Cs. István és neje a maguk ingatlanára 24,000 K erejéig a kiskorú alpereseknek jelzálogi biztosítást is nyújtottak, és az árvaszék ezekre való tekintettel hagyta csak jóvá a kiskorú alperesek gyámjának azt a nyilatkozatát, melyben ez a 65,000 K kölcsönnek a kiskorúak ingatlanára leendő bekebelezését, ami meg is történt — megengedte. A kiskorúak érdeke feletti felügyelet a gyámhatóságot illeti, egyedül a gyámhatóság határozhat tehát abban a kérdésben, vájjon a Cs. István és neje által a kiskorú alpereseknek nyújtott jelzálogi biztosíték megfelelő volt-e. És miután a tényállás szerint a gyámhatóság az említett jelzálogi biztosítást megfelelőnek fogadta el, ez a kérdés ebben a perben elbírálás alá nem kerülhet. Mindezekből az következik, hogy az a jogügylet, melynek alapján a zálogjogot a kiskorúak ingatlanaira 65,000 K és jár. erejéig a felperes javára bekebelezték, 29,000 K erejéig nem