Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

\1 Tartalommutató. különélésre kényszerült vétlen nő eltartásáért az apa is egyetem­legesen felelős 61. Az állandó bírói gyakorlat szerint a házastársaknak a férj hibájából való különélése esetében is a nőnek fizetendő tartásdíj célja az, hogy addig is, míg a házassági válóperben a vagyoni viszonyok vég­leg rendeztetnek, a nő megélhetése biztosíttassék és a tartás fizetése iránti kötelezettség megállapításánál a nő vagyoni viszonyai és ke­resetképessége is tekintetbe veendők; ha tehát a nő megélhetése a saját vagyonából és keresményéből biztosítva van és a férj is hason­értékű vagyonnal és keresménnyel bír, a nő részére ideiglenes tartás­díj nem ítélhető meg (í2. Az ideiglenes nőtartás kiszabásánál nem jöhet tekintetbe a nőnek az életközösség megszüntetésekor megvolt az a vagyona, amelyet azóta önhibáján kívül elvesztett 63.1. A különélő nőt — amennyiben a különélésre a férj szolgáltatott okot — a férj abban az esetben is eltartani köteles, ha a nőnek oly jövedelme van, melyből magát eltarthatja. — II. Az a kérdés, hogy a nő jogosan igényelhet-e férjétől ideiglenes nőtartást, a házasság felbontásáról intézkedő ítéletben megbírálás tárgyává nem tehető; ilyen nőtartás tehát a házasságot felbontó ítéletben meg nem ítél­hető (>4. Ha a férj a házasságnak jogi fennállása alatt a különélés akadályait elhárítja és házastársának az együttélést ismét lehetővé teszi, utóbbi az együttélést folytatni tartozik és ebből folyólag férjétől tartásdíjat nem követelhet 188. I. Még abban az esetben is, ha a nő eredetileg elegendő ok nélkül hagyta el a férjét, a házassági viszony társadalmi és erkölcsi jelen­tőségénél fogva a nő nem fosztható meg attól az igényétől, hogy a férjéhez visszatérjen és ha a visszatérés a férj hibájából hiúsul meg, a férj ez alapon, mint a nő különélésére okot szolgáltató fél, a nő tar­tásdíját fizetni köteles. — II. Jogszabály, hogy oly esetben, amidőn önálló vagyonnal nem bíró fiú fez apai házhoz nősül s ott együtt él és gazdálkodik az apával, s a fiú tevékenységét az apai vagyon meg­munkálásában érvényesíti, a tartást igénylő nő pedig vagyontalan: a férj nejének eltartása iránti kötelezettsége a férj apját is terheli. . 1 202. A kir. Kúriának állandó gyakorlata értelmében ideiglenes nőtartási perekben a kereset beadását megelőző hat hónap nem tekintetik oly hosszú időnek, amelynek eltelte a jog érvényesítése körül tanúsított mulasztásnak minősítendő volna ... 203. I. A feleségnek más érdekében elkövetett tiltott koldulás miatti el­ítélését a bíróság adott esetben nem vette elegendő oknak az együtt­élés megszakítására, mert az emberbaráti érzületből elkövetett cselek­mény nem meggyalázó. — II. Egyezségileg megállapított tartásdíj felemelése a kötelezett vagyoni helyzetének javulására ós a nehezebb megélhetési viszonyokra tekintettel 223. A H. T.-nek nincsen olyan rendelkezése, amely a már jogerejüleg megállapított yégleges nőtartási kötelezettséget akár a volt férjnek időközben rosszabbodott vagyoni helyzete, akár a volt neje vagyoni viszonyainak megjavulása esetén megszüntetné. Ellenkezőleg, a M. T. 93. §-ában a férj tartási kötelezettségét megszüntető tényül egye­dül a nő új házasságralépését állapítja meg 224. Nem követelhető a végleges nőtartás felemelése azon az alapon, hogy az időközben a felperes szükségleteinek fedezésére elégtelenné vált

Next

/
Thumbnails
Contents