Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. S. János B. 15. rdsz. alatti illetősége a szerződés írásbafoglalásakor elnézésből kimaradt és ennek következtében ez a Vs jutalék a felperes nevére át nem íratott, az alperes ezt arra használta fel, hogy a S. János nevén maradt jutalékra könyvkivonat alapján 1908. évi szeptember hó 12-én a zálogjogot 1074 K 44 f követelése erejéig előjegyeztelte. Az alperes által S. János és neje ellen 1164 K 95 f iránt 5695/1910. sz. alatt folyamatba tett per adataiból és a C) 7. alatti kérdőpontokra kihallgatott tanúk vallomásából az állapítható meg, hogy az alperes S. Jánosnak a cipészmesterségéhez szükséges bőrt éveken át hitelezte, s emez állandó üzleti összeköttetés valószínűvé teszi, hogy az alperes S. János vagyoni helyzetét ismerte. Az elsőbíróság által kifejtettek szerint bizonyítva van, hogy amikor S. János a nejével közös s-i 290. sz. telekjegyzőkönyvben felvett házrészét 1908-ban nejére átruházta és a S-n elterjedt köztudomás szerint több ingatlana már nem volt, ez után őt az alperes követelésének kielégítése vagy biztosítása tárgyában többször felkereste, amikor is alperes S. János vagyoni állása felől bizonyára tudakozódott s ekként kétségtelenül tudomást szerezhetett arról, hogy S. János a s-i 3. sz. telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanjutalékát már évekkel ezelőtt a felperesnek eladta, ki azt kizáróan birtokolja. Ezekből nyilvánvaló, hogy az alperes követelésének előjegyzését rosszhiszeműen eszközölte ki és minthogy S. János ingatlan jutalékának eladása után arra már másnak bekeblezési engedélyt kiadni jogosítva nem volt, a S. János által 1908. évi október hó 8 án kiállított bekeblezési engedély eredetileg érvénytelen. M;nthogy pedig a telekkönyvi rendszerrel kapcsolatos anyagi törvények csak a jóhiszeműen szerzett nyílvánkönyvi jogokat védik és a rosszhiszeműség bizonyítása a telekkönyvön kívül álló szerző fél javára a telekkönyvi jogosulttal szemben megengedhető s ebből folyóan a felperestől meg nem tagadható az a jogosultság, hogy ingatlanát az alperes rosszhiszeműen szerzett zálogjogától mentesítse: a másodbíróság ítéletét a per főtárgyára vonatkozó részében az itt kifejlettek alapján helyben kellelt hagyni. * * = Az ú. n. ((jogcímvédelem* esete jelzálogjoggal terhelés ellenében; megfelel a ((kétszeri eladása kérdésében követelt gyakorlatnak. L. az egész kérdésről, különösen a vevőnek a jelzálogjoggal való terhelés elleni védelméről Grosschmid (Zsögöd) Fejezetek kötelmi jogunk köréből I. k. 33. §. s különösen öl. §. V. ö. Mjogi Dtár V. 59. 4*