Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. peresek az ági vagyonként jelentkező ezt az összeget és ennek az özvegy elhalálozása napjától számított 5%-os kamatát a felpereseknek kiadni tartoznak. Ellenben az örökhagyó nejére átruházott féljutalékból felperesek az ajándék tárgyát képező érték megtérítését azért nem követelhetik, mert az ingatlan felének a menyre történt átruházásával az ingatlannak ez a része az ágiság alól felszabadult. * * = Ad I. Dtár IV. folyam IV. 218.; Magánjogi Dtár IV. 110., V. 111., VI. 211., VII. — Ad II. Magánjogi Dtár VI. 211., 1. alább 50. sz. 42. /. Eltekintve az osztott tulajdon esetétől, a nem múló célra emelt épület annak a teleknek, amelyen emeltetett, olyan tartozékává (alkotórészévé) lesz, mely a telekétől eltérő tulajdoni, vagy más dologjogi viszonyban nem állhat. — //. Az a társtulajdonos, aki közös tulajdonban álló telken tartós célú épületet emel, személyes követelést nyer társtulajdonosai ellenében, az építéssel előállott értéktöbbletből rájuk eső résznek a megtérítésére. — III. A tulajdonközösség megszüntetése iránti perben hozott ítélet, amennyiben a közösség megszüntetését rendeli, egyaránt jogosítja és kötelezi úgy a felperest, mint az alperest. (Kúria 1914. december 15. 2039/1914. P. sz. V. p. t.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét azzal a változtatással, hogy a felek mindenike egyenlően jogosíltatik fel arra, mikép a jelen perbeli ítéletek alapján az árverést a felperes által 6193%-ban és alperes által 38 07%-ban viselendő költségen kérhesse, helybenhagyja. Indokok: Eltekintve az osztott tulajdon esetétől, a nem múló célra emelt épület annak a teleknek, amelyen emeltetett, olyan tartozékává (alkotórészévé) lesz, mely a telekétől eltérő tulajdoni vagy más dologjogi viszonyban nem állhat. Ezzel szemben az a társtulajdonos, aki közös tulajdonban álló