Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Magánjogi Döntvénytár. set alapítva van, még nem volt jogerős, a kereset elutasítására okul annál kevésbbé szolgálhat, mert amikor az elsőbíróság ítéletét meghozta, abban a perben már a másodbíróság is határozott, jelenleg pedig az a per a m. kir. Kúria 1239/1912. sz. ítéletével jogerősen be is fejeztetett. Ily körülmények között az alsóbíróságok ítéleteinek megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében kellett határozni. * * = V. ö. Magánjogi ütár VII. 100., VI. 110., V. 212. sz. 38. A rendes bíróság nincs jogosítva a fegyelmi eljárás hiányainak pótlására, vagy a fegyelmi határozat esetleges tévedéseinek helyreigazítására, hanem csupán a jogellenes elbocsátásból származó kár megítélésére ; következően a rendes bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a jogérvényes fegyelmi határozatban megállapított tények a szolgálati szabályzat határozmányai értelmében maguk után vonják-e következményül az alkalmazottnak büntetésből való elbocsátását. (Kúria 1913 december 3. 692/913. P. sz. IX. p. t.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A m. kir. államvasutaknál szervezett fegyelmi bíróságok önállóságából következik, hogy a jogellenesen elbocsátott alkalmazott részéről követelhető kártérítés tárgyában ítélkezésre hivatott rendes bíróság annak a vizsgálatán kívül, hogy a neheztelt határozatot az arra illetékes fegyelmi bíróság hozta-e, nem bocsátkozhatik annak a bírálatába is, hogy a fegyelmi eljárás során az alaki szabályok nem voltak-e mellőzve, vagy helytelenül alkalmazva, mivel a rendes bíróság nincs jogosítva a fegyelmi eljárás hiányainak pótlására, vagy a fegyelmi határozat esetleges tévedéseinek helyreigazítására, hanem csupán a jogellenes elbocsátásból származó kár megítélésére ; következően a rendes bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a jogérvényes fegyelmi határozatban megállapított tények a szolgálati szabályzat határozmányai értei-