Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Magánjog i Dön t vénytár. nincs is bizonyítva, hogy a nyilatkozatok megléteiénéi folyton jelen lettek volna; következőleg az A) alatti a törvény kívánta alaki kellék hiányában is érvénytelen lévén, ezen okból is érvényte­lennek volt nyilvánítandó. (1912. aug. 22. 3192/912. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbíióság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A jogügylet érvényessége rendszerint nincs alak­szerűségekhez kötve, ha azonban akár a törvény rendeletéből, akár a lelek akaratából a jogügyletnek érvényessége alakszerű­ségektől függ és a jogügylet mégis ezen alakszerűségek nélkül létesül, akkor az ilykép létesült jogügylet kezdettől fogva semmis és utólagosan is csak akkor válhatik érvényessé és pedig nem kezdettől, hanem csak az utólagos jóváhagyástól kezdve, ha ez a jóváhagyás a törvényesen előírt, vagy a felek által kikötött alak­szerűségek megtartásával történt. Az A) alatti közjegyzői okiratba foglalt jogügylet felperesek szerint halálesetre szóló ajándékozás, alperesek szerint öröklési szerződés; mindenesetre azonban kétoldalú és halálesetre szóló szerződés, amelynek az 1876 : XVI. t.-c. 33. §-a szerint érvé­nyességi kellékei közé tartozik, hogy közokiratba foglalva, a köz­végrendeletekre előírt alakszerűségekkel készíttessék ; mivel pedig az A) alatti közokirat az elsőbíróság helyes indokolása szerint nem bír az 1874 : XXXV. t.-c.-ben előírt s az 1876 : XVI. t.-c. 21. §-ával fenntartott közvégrendeleti alaki kellékekkel: annálfogva az A) alatti közjegyzői okiratba foglalt jogügylet semmis. Mivel továbbá az elsőrendű felperesnek egy más perben arra a jog­ügyletre való hivatkozása szintén nem történt a most felhívott alakszerűségekkel ellátott magán- vagy közvégrendeleti formában, ennélfogva alpereseknek az a kifogása, hogy elsőrendű felperes az A) alatti közjegyzői okiratban foglalt jogügyletet utólag jóvá­hagyta, szintén alaptalan. Alpereseknek az az ellenvetése, hogy az életben levő egyén­nek halálesetre tett intézkedései ennek életében meg nem támad­hatók s így arra maga a rendelkező fél sem jogosult, nem volt figyelembe vehető, mert a rendelkező fél halálesetre szóló egy­oldalú intézkedését életében bármikor visszavonhatja, vagy halál­esetre szóló újabb intézkedésével hatálytalaníthatja; halálesetre szóló kétoldalú jogügyletét pedig épúgy és épolyan alapon van jogosítva semmisség vagy megtámadhatóság címén érvénytelení­teni, mint bármely más élők közötti kétoldalú jogügyietet. Az A) alatti közjegyzői okiratba foglalt jogügylet fejében állítólag teljesített alperesi szolgáltatások bizonyítását is helyesen mellőzte az elsőbíróság, mivel semmis jogügyletből egyik félre sem származhatnak jogügyleti kötelezettségek s ilyeneknek telje­sítése a semmis jogügyletet érvényessé nem teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents