Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

(fdgánjogí Döntvénytár. Lelést, követeli!étnék-e n vagyon eg> részéi birtokában tarló másik házasfél ellen ezen ;> címen ;il)liól megosztást vagy részesedési, s a résznek kiadását, he nem állh >t lenn közszerzeményi igény a vagyonösszességből kihasított csupán egyes vagyontárgya, mert a vagyon egész complexumának a kiemelt szempontok szerint való vizsgálata nélkül nem is lehel tudni, hogy az egyellen vagyontárgy leiére közszerzemény címén igényi érvényesítő léinek van-e egyáltalán jogos közszerzeményi igénye. Ha pedig az összvagyoni állapot teljességének feltárása hiányában ily igény fennállása meg nem állapítható, akkor a dolog természete szerint igenybiztosításról sem lehel szó. mert biztosítani csak létező fennálló igényt lehet. Minthogy továbbá a közszerzeményi igény csak a házasság megszűntével érvényesíthető, az annak megállapítására szolgáló vagyonösszességnek a fenti szempontok szerint való vizsgálatára sem kerülhet előbb a sor. Igaz ugyan, hogy a Kúria 41. sz. döntvénye a válóper folyamatban léte esetén a közszerzemén)i igény biztosítását megengedi, de míg egyrészt ez a döntvény a közszerzeményre fennálló anyagi jogszabályokat nem érinti, hanem csupán az érvényesítés időpontját helyezi előbbre a házasság tényleges megszűnésének időpontja elé, miután a házasság megszűnésének jogi hatályai már a válókereset beadásának időpontjától kezdődően állanak be: addig másrészt a 44. sz. döntvény szerint sem értelmezhető a biztosítás oda, hogy annak a mindkét házasfél kezén levő vagyon collatiója, s annak alapján közszerzeményi igény megállapíthatása nélkül is, az egész házassági vagyontömegből kiszakított egyes vagyontárgyra helye lehetne, hanem csakis az egész házassági gazdálkodás eredményének számításba vételével mutatkozó közszerzeményi igényre. De ettől eltekintve nemcsak a közszerzeményi igény fogalmával, hanem az igazság követelményeivel is ellenkeznék, ha az egyik házastárs javára a másik házasfel vagyonára közszerzeményi igény fennállása megállapíltatnék és biztosíttatnék anélkül, hogy az ily igényt támasztó fel az ő birtokában lévő és az egész vagyontömeg vizsgálása melleit valamely hányadában esetleg szintén közszerzeményinek minősíthető vagyont a másik fél közszerzeményi igényének kielégítésére vagy biztosítására felajánlaná. Ily eljárás melletl az egymással szemben egyforma jogokkal s igényekkel bíró felek egyike, a másik félnél kedvezőbb helyzetbe kerülne, illetőleg az egyik léi közszerzemény címén a másik fél rovására jogokat nyerne, anélkül hogy az utóbbi félnek hasonló igényei kielégítést nyerhetnének. Ezek alapján, minthogy nem vitás, hogy a felperes kezén is