Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

42 Magánjogi Döntvénytár. 7. Az ideiglenes nőtartásra való igény megszűnik, ha a férj a különválva élő nőt az együttélés visszaállítására felhívja s a nő e felhívásnak jogos ok nélkül nem tesz eleget. (Kúria 4943. G. 406. sz.) A kir. Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével eluiasítja. Indokok: A felperes a fellebbezési bíróság ítéletének azt a részét támadja meg, amely szerint követelésével az 4942. évi április hó 12. napját követő időre el utasíttatott. Felülvizsgálati kérelme azonban alaptalan. Panasszal meg nem támadott tényként meg van ugyanis állapítva, hogy a különváltan élő alperes 4944. évi augusztus hó 43. napján kelt 3 7. alatti levélben a felperest az együttélés visszaállítására felhívta. Hogy valamely nyilatkozat komolyan tétetik-e? a ténykérdések közé tartozik, s a fellebbezési bíróság a felperes felhívását komolynak állapította meg. A komolynak megállapított alperesi felhívást tehát a felperes figyelmen kívül hagyni nem volt jogosítva, sőt inkább a közeledést az alpereshez keresni tartozott, és miután ezt nem tette, de oly tény megállapítását sem kérte, amely szerint neki az alpereshez visszatérni lehetetlen ; az alperes pedig visszafogadási készségét a fellebbezési tárgyaláson is fenntartotta: a további különélésre a felperes is okot szolgáltatott, és ezért a felhívás idejétől kezdve tartásdíjat jogosan nem igényelhet. 8. Az ideiglenes nőtartásért a férjnek vele lakó szülei is felelősek, ha a férjjel egyetértve űzték el a nőt a házból. A tartásdíj mennyisége ténykérdés. (Kúria 4943. G. 154. sz.) A kir. Kúria: A felperest a tartásdíj felemelésére irányuló felülvizsgálati kérelmével elutasítja, felülvizsgálati kérelmének egyéb részeiben azonban a fellebbezési bíróság ítéletének részben megváltoztatásával helyt ád és a másod- és harmadrendű alperes