Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

130 Magánjogi Döntvénytár. kitetszŐÍeg a lefoglalt követelésnek a végrehajtási összeg erejéig a végrehajtató részére behajlás végett utalása; mert azt az alperes maga sem vitatta és bizonyította, hogy ez a 77. alatt mellékelt végzés az ausztriai törvényeknek nem felelne meg, pedig ezzel a végzéssel szemben ennek a bizonyítása az alperest terhelte volna. Egyébként a kir. Kúria az 1893: XVIII. t.-c. 63. és 215. §-aiban foglalt eljárási szabályokhoz képest megállapítja, hogy az ausztriai császárságban érvényes 1896. évi május 27-i végrehajtási törvény 303. és 308. §-aiban foglalt rendelkezések szerint a végrehajtási eljárás során helye van annak, mikép a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság a végrehajtatónak utalja a lefoglalt követelést behajtás végett. A követelés ugyan ingó dolognak tekintendő s a magyar bíróságoknak a végrehajtási eljárás során kifejlődött gyakorlata szerint ennek a lefoglalása a végrehajtást szenvedő lakóhelye szerint illetékes bíróság kiküldöttje által történik, ez a szabály azonban a végrehajtást szenvedőnek külföldön lakó adósával szemben a fentebb előadottakhoz képest alkalmazást nem találhat.Külföldi bíróság csak saját államának a szabályai szerint járhat el s a belföldi hitelező nem szenvedhet joghátrányt amiatt, mert a külföldi bíróság nem a hitelező tél államának a törvényei szerint járt el, kivéve azt az esetet, ha valamely hazai tiltó törvény teszi lehetetlenné a külföldi bíróság valamely eljárásának a figyelembevételét. Habár tehát az alperesnek ily irányú kifogása következtében helyesen tették vizsgálódásuk tárgyává az alsóbíróságok azt, hogy a kereseti követelésre nézve felperesnek az alperes ellenében van-e felperességi joga, mégis tekintettel arra, hogy ezt a felperességi jogot hazai tiltó törvény vagy törvényerejű jogszabály nem gátolja, sem pedig az 1884 : LX. t.-c. 124. §-a nem mondja ki azt, mikép külföldi bíróságnak intézkedése alapján a végrehajtató a lefoglalt követelésnek a behajtására amiatt nincs jogosítva, mert a követelés behajtását megadó felhatalmazás alakja, amely végeredményben a zálogjog érvényesítésének az alakját határozza meg, az id. 124. §-ban foglalt intézkedéseknek nem felel meg, tekintettel továbbá az ausztriai bíróságnak illetékessége és eljárása tekintetében fentebb előadottakra, ki kellett mondani, mikép a felperes a másodbírósági ítéletben felhozott s a jelen ítélet rendelkező részében említett indokból keresetével el nem utasítható.