Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Magánjogi Döntvénytár. Budapesten átrendezésre kisajátítóit ingatlannak kisajátítási árából a burkolási járulékot előnyös tételként kell sorozni. (Kúria 1913 december 13. 733/1913. P. sz. IX. p. t.) A budapesti kir. tábla: A kövezési járulékot a kamatlal együtt előn\ös léteiként Budapest székesfőváros javára sorozza. indokok: A közterületek burkolásáról szóló székesfővárosi szabályrendelet 20. §-a szerint a burkolási járulék amellett, hogy ama feleknek, akiknek terhére a 19. §. szerint kivettetnek, személyes tarlozásai is, magát az ingatlant, mely után kivettettek, szintén terhelik. Ilykép a burkolási járulékok az 1881.: LX. t.-c. 189. §. b) pontjában említett törvényes elsőbbséggel bíró illetékek közé tartoznak. Mivel pedig a 3094 K burkolási járulék a budapesti 1730. helyrajzi szám alatti ingatlant terheli, ennélfogva az ingatlannak kisajátítási egyességi vételárából való kielégítés végeit ezt a járulékot kamatával együtt előnyös tételként kellett sorozni. (1912 november 27. 4058/912 sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság végzését indokaiból helybenhagyja. ¥ ¥ — Figyelemre méltó a határozatban, hogy eszerint a burkolási járulék nemcsak az útmenti ingatlant terheli, hanem inasát azt az ingatlanrészlelet is. amelyet éppen a közút céljára kisajátítottak. 49. A hitelező az egyik adóstárs ellen irányuló végrehajtási jogát nem engedményezheti a másik egyetemleges adóstársra, aki a követelést kifizeti. (Kúria 1913 december 12. 1913. G. 136. sz.) A kir. Kúria: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Az 1881. évi LX. t.-c. 30. §-a értelmében a végrehajtás megszüntetése kérhető az ítélet kelte után bekövetkezett Magánjogi Donivényli'ir. VIII. JJ