Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Magánjogi Döntvénytár. 57 nyítékul arra, hogy alperes a 200—200 K-t csak előlegül adta a felperesnek. Minthogy pedig olyan esetben, midőn a fél az ügyvédjének a per rendes viteléhez nem tartozó eljárásra külön utasítást ad és egyidejűleg a költségek fedezésére pénzt is ad át, az ellenkezőnek világos kikötése nélkül azt kell vélelmezni, hogy a külön utasítással egyidejűleg átadott pénzösszeg a külön utasítás foganatosításával felmerülő összes kiadások és ügyvédi munkadíjak teljes fedezetéül adatott: ennélfogva a Kúria a két utazásért 400 és 300 K helyett csak 200—200 K-t állapított meg a felperes részére. 42. Vármegyei tiszti főügyész perbeli eljárásának díjazása. (Kúria 1913 december 9. 45/1913. P. sz. III. p. t.) A marosvásárhelyi kir. tábla: Az alperesi képviselő járandóságának megállapítását mellőzi. Mert alperest a vármegyei tiszti főügyész hivatali állásánál fogva alispáni kirendelés alapján képviselvén, a közhatósági eljárás díjazása a bíróság hatáskörén kívül esik. (1912 október 29. 2031/1912.) A kir. Kúria: A megyei tiszti főügyésznek a munkadíját és költségét ügyfelével szemben 150 K-ban megállapítja. Mert a megyei tiszti főügyész az alperes községet peres ügyben képviselte. A peres ügyben kifejteit munkájának díjazását tehát az eljáró bíróság van hivatva megállapítani. Minthogy pedig a tiszti főügyész járandóságát az 1868. évi LIV. tc. 252. §-ának megfelelően felszámította, azt az idézett §. alapján meg kellett állapítani. 43. A parti birtok fogalmához. (Kúria 1913 december 3. 302/1913. P. sz. VIII. p. t.) A pozsonyi kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja. Mert a tagosílási térkép bizonyítja, hogy a íelperes állal adás-vétel jogcímén megvett O. és C.-féle birtokok és a feketevíz közt oly terület, mely ezen birtokok és a víz közt határterületet alkotott volna, ki nem hasíttatott, miből következik,