Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 25 /. A kőszénhez az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogban benrejlö jogosultság dologi jog, amelynek birói uion való elismertetését mindenkivel szemben kérni lehet, aki azt a jogot megsértette, s az elismerésnek birói uton való kieszközlése végeredményben nem egyéb, mint az abszolút hatályú dologi jognak az azt megsértővel szemben birói megállapítása. — //. Mivel az akkori Krassó vármegyében, eltérőleg az ország többi részétől, az úrbéri teleknek külső tartozmányát képezte a közös legelő is, az azon vármegye területén az úrbéresek az egész telki állománynak, tehát a közös legelőnek is tulajdonosává váltak, kivéve azt az esetei, ha a közös legelő a törvény meghozatala idejében még kezükön nem volt. (Curia 1913. január 16. 3971/912. sz. a. IV. p. t.) A kir. Curia: A kir. tábla ítéletét abban a részében, mely szerint L község határában a volt úrbéreseknek jutott földterületeken, a \ olt úrbéresek tekintendők a kőszénjogosultság alanyainak, helybenhagyja. Indokok: A kereseti kérelem ellen az az ellenvetés, hogy az nem fele! meg a legfőbb bányaközigazgatási hatóság 29,321/909. sz. határozatának, mert felperesek nem arra nézve utasíttattak perre, hogy az alperes az 1-i úrbéresek kőszénhez való jogának az elismerésére köteleztessék, hanem arra, hogy az úrbéreseknek a kőszénhez való joga megállapittassék, alappal nem bir, mert a magyar magán- és bányajog szerint a kőszénhez az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogban ben rejlő jogosultság dologi jog, amelynek birói uton való elismertetését mindenkivel szemben kérni lehet, aki azt a jogot megsértette, s az elismerésnek birói uton való kieszközlése végeredményben nem egyéb, mint az abszolút hatályú dologi jognak az azt megsértővel szemben birói megállapítása. Az ügy érdemét illetőleg. Az Urb. Bánat. 1. §-ának l. pontja szerint minden egyes úrbéri telki állományhoz házhely, szántóföld, rét és a közös legelőből való rész tartozik, még pedig ez