Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 33 22. /. Bár a konzulátusok Ausztriával közös külügyi hatóságot képeznek, azok a magyar alattvalókra nézve, s ezek szempontjából még sem lehetnek mások, mint a magyar állam hivatali szervei. Sőt a konzulátusok annak folytán, hogy külföldön a magyar állam fenségjogából folyó hatalom gyakorlására is hivatvák, akkor, amikor éppen csak ezen magyar hatalom gyakorlásában járnak el, más harmadik személyekkel szemben is, egyedül csak a magyar állam hivatali orgánumaként tekintendők. A cs. és kir. konzulátus közegének külföldön elhalt magyar alattvaló hagyatékának leltározása körül elkövetett károkozó cselekményéért tehát csak a m. kir. államkincstár vonható felelősségre. — //. Az államnak hivatalnokaiért való kártérítési felelőssége megállapításához csak az szükségeltetik, hogy hivatalnoka a kárt hivatalos eljárása által, vagy közben szándékosan, vagy vétkesen akár cselekvés, akár mulasztás által okozta, hogy a kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt, s végül, hogy a hivatalnok vagyontalansága miatt, magától az elsősorban vagyonilag felelős hivatalnoktól a károsult fél kártalanítást nem kaphat. (Ouria 1912 decz. 17. 5559/1912. sz. a. 1. p. t.) A budapesti kir. törvényszék: Kötelezi alperest, hogy felperesnek vagy két darab egyenként 5000 lei névértékű 5%-os «Credit Funciar Urban» záloglevelet 1904 január 1-től folyó szelvényeivel; két darab egyenkint 1000 lei névértékű 4<y0-os járadékkötvényt a 321/2. milliós kölcsönből 1903 július 11-tői folyó szelvényeivel; egy darab 1000 lei névértékű 4%-os állami járadékkötvényt 1903 július 1-től folyó szelvényeivel román értékű papírokat adjon, vagy pedig 11,070 K 55 fillér tőkét fizessen. Magánjogi Döntvénytár. VII. 3