Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 23 repelt iskola nem a felekezel, hanem a község tulajdonát képezi. (Curia 1912 nov. 26. 1967/912. sz. a. I. p. t.) Az újvidéki kir. törvényszék: Annak tűrésére kötelezi a zs—i gör. ke!, egyházközség alperest, hogy a zs—i községi iskolaalap felperes az alperes nevén álló peres ingatlan tulajdonjogának felperes javára leendő bekebelezését a telekkönyvi hatóságnál kérhesse. Indokok: Az ingatlan 1874 óta állandóan felperes birtokában van. A D) alatti belügyminiszteri rendelet szerint már 1874-ben felhivatott a megyei törvényhatóság, hogy tegye meg az intézkedéseket aziránt, hogy a községi iskolai épületek, melyek a volt határőrvidéken úgyis egészben vagy részben községi költségen építtettek és tartattak fenn, a községi iskola nevére tulajdonjogilag bekebeleztessenek, mert némely helyütt ezen iskolák felekezeti jellegűvé való átváltoztatása czéloztatik. A peres ingatlan azonos a ((községi elemi népiskola)) feliratú táblával ellátott épülettel. A szerb templom udvarán épült iskola régente a gör. kel. szerb határőrök iskolája volt és az 1848 előtti időkben a gör. kel. szerbek ide hozták bor- és gabonatermésük egy részét, ezt később eladták s a vételárt iskolai és templomi felszerelési eszközök vételére fordították. A 2—7.'/- alatti okiratok az 1841—1862-ből származó nyugták és felhívások, melyek a nemzeti iskolaalap pénztáráról szólnak. Az 1867. évi alaptörvény 1. §-a szerint a határőrvidéken nem volt tulajdon, csak a földesúri hűbéri kötelékből származtatott haszontulajdon szerezhető. így tehát a régi térképen az «ülyrische Kirche» kitétel nem a tulajdonos megnevezése, hanem csak annak a jelzése volt, hogy e terület s azon levő épület mire használtatott. A 8., 13. és 14. 7. alatti okiratok és a ((nemzeti iskola», és «illyrische Schule» jelzést tartalmazzák, melyek azonban csak azt mutatják, hogy az ingatlan mily czélra szolgált. Az 1850 máj. 7-én kelt alaptörvény 11. §-a a haszonlulajdoni intézmény megszüntetése mellett a határőrök mindennemű tulajdonát a határőrvidéki házközösségeknek teljes tulajdonába adja át. A határőrvidék polgárosításáról szóló 1873 : XXVII. tczikk 2. §-ának c) pontja által érvényben meghagyott 1872 jun. 9-én kelt királyi leirat 6. §-a szerint a határőrvidéki nevelési és közművelődési alap jövedelméből a község rendelkezik a törvény által számára megszabott határközön belül, de kizárólag nevelési és közművelődési ezélokra.