Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 15 gok hatásköre alá tartozó perekben az idézett törvénykezési szabályok I. R. 88. §-a és az 18W : XV. tcz. 12. fejezete szabályozzák a perujilási eljárást, amelyek szerint az alapper a végitélet hozatalától számított két év alatt újítható meg, ha olyan uj bizonyítékok találtatnak, amelyek az alapperben nem használtattak. — //. A magyar magánjog szerint a követelés elévülési ideje 32 év; a követelés biztosítására szolgáló jelzálog járulékos természetű, amely tehát a követeléssel rendszerint egyszerre évül el, kivéve azt az esetet, ha a bányajelzálogra nézve az általános bányatörvény, vagy a bányatelekkönyvi rendtartás másként intézkedik. (Általános bányatörvény 2. §.) (Ouria 1912 nov. 7. 2198/912. sz. a. IV. p. t.) A kir. Curia: A bányatelekkönyvben 16,000 frt. erejéig bekebelezett zálogjogra nézve az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben, a perújítás kérdésében azonban a másodbiróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: Az ideiglenes törvénykezési szabályok VII. R. 31. §-át megfelelőleg az 1868 : LIV. tcz. 27., 29. §§-nak és azon tcz. életbeléptetése tárgyában 1869 márczius 30-án kiadott I. M. R. XIX. czikkének a bírói gyakorlat állandóan akként értelmezte, hogy a bányabiróságok hatásköre alá tartozó perekben azon eljárási szabályok követendők, amelyek az ideiglenes törvénykezési szabályok megalkotása idején a magyar államnak azon a területén, amelyre nézve ezek a törvénykezési szabályok megalkottattak, hatályban voltak. Ehhez képest a bányabiróságok hatásköre alá tartozó perekben az idézett törvénykezési szabályok I. R. 88. §-a és az 1840 : XV. tcz. 12. fejezete szabályozzák a perujitási eljárást, amelyek szerint az alapper a végitélet hozatalától számított két év alatt újítható meg, ha olyan uj bizonyítványok találtatnak, amelyek az alapperben nem használtattak. Minthogy az alapperben a zálogjog bejegyzési okiratok s a bányakönyvek hiteles kivonatai nem használtatlak, holott ezek a per lényegére vonatkozó bizonyítékokat képeznek, a másodbirósági ilélet a perujitási kérelemnek helyt adó részében helybenhagyandó volt.