Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 281 mert ha a bányatulajdonos a bányatörvény rendeleteinek megfelelő lárspénztárt fel is állit, ezáltal nem hárítja a társpénztárra azoknak a károknak viselését, melyek az ő vétkes gondatlansága által okoztatnak, a bányatársládák tagjaira pedig az 1907. évi XIX. tcz. nem alkalmazható, mindamellett a kir. tábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta a benne felhozott indokok alapján és azért, mert a perben nem merült fel adat sem arra, hogy a t.-bányatelepi ivóvíz, melynek logyasztása a felperes férjének betegségét állítólag okozta, alperes szándékos cselekménye vagy vétkes mulasztása miatt romlott meg, sem arra, hogy alperes tudva az ivóviz megromlásáról és arról, hogy annak fogyasztása betegséget okozhat, engedte, hogy munkásai ezt a rossz ivóvizet fogyasszák, sem arra, hogy alperes kellő gondosság mellett, még mielőtt felperes férje az ivóvizet fogyasztotta volna, felismerhette volna fertőzött voltát és tudhatta, hogy betegséget, esetleg tífuszt kaphat, ki az ivóvizet fogyasztja ; az űgy ily állásában pedig alperest azon kárért, mely felperest férjének tifuszbetegségben bekövetkezett elhalálozása miatt érte, felelőssé tenni akkor sem lehelne, ha igazoltatnék is, hogy az ivóviz megromlott és hegy felperes férjének betegségét és halálát az ivóviz fogyasztása okozta ; és mert ba felperesnek az alperes által ajánlott ellenbizonyítással szemben sikerülne is igazolnia, hogy alperes bányatulajdonos nem tett eleget az 1876. évi XIV. tcz. 80. és 82. §-aiban előirt kötelességeinek, melyeknél fogva a tífusz-járványt, mihelyt az tudomására jutott, az elsőfokú közegészségügyi hatóságnak, azonnal bejelenteni és az alperesi üzemnél tífuszban megbetegedett B. J.-nak nyújtandó orvosi segélyről a hatósági rendelkezés bekövetkezte előtt gondoskodni tartozott, ez a körülmény is csak az esetben vezethetne az alperes kártérítési felelősségének megállapítására, ha felperes bizonyítaná, hogy e mulasztások és férje halála között okozati összefüggés van, illetőleg, hogy eme mulasztások nélkül férje a tifuszbetegségből kigyógyítható lett volna, erre nézve azonban felperes a perben semmi adatot sem hozvárt fel, orvosszakértők meghallgatása sem vezethetne eredményre. A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Megemlítésével annak, hogy habár a felterjesztett ügyiratok között az a társpénztári szabályzat, amelyre az elsőbíróság indokolásában hivatkozott, fel nem található, de minthogy az elsőbiróságnak a kérdéses társpénztári szabályzatra alapított megállapítása a felebbezésekben panaszszal megtámadva nincs, a jelzett hiány pótlásának szüksége nem mutatkozott: a> másodbiróság Ítélete indokolásánál fogva hagyatott helyben. * * = V. ö. Magánjogi Dtár V. 5. sz. esettel.