Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

278 Magánjogi Döntvénytár. A kir. Curia: A felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság Ítéletét megváltoztatja; az egyrészről a kir. kincstár mint telepítő, másrészről 0. A. és neje mint telepesek közt megkötött telepítési szerződést felbontja ; az összes alpereseket arra kötelezi, hogy a gombosi 89. számú telepállományt a kir. kincstárnak birtokába álbocsássák. indokok: Alaposnak találtatott a felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság helytelenül mellőzte a szerződés kötelező erejére vonatkozó anyagi jogszabályt és a hitelezők jogaira vonatkozó anyagi jogszabályokat. A kir. Curia ugyanis 1907 március 16.-án I. G. 3. sz. a., továbbá 1908 márczius 3.-án I. G. 448/907. sz. a. és végül 1913. évi június 5.-én G. 339/912. sz. a. hozott Ítéleteiben következetesen kimondotta azt, hogy a földmivelésügyi m. kir. miniszter az 1894: V. tcz. végrehajtása körüli jogköréből folyólag a telepessel érvényesen állapodhatik meg szerződés utján mindama feltételek és részletek tekintetében, amelyeket a telepítés eredményessége érdekében mind a kincstár, mind a telepes szempontjából megszabni szükségesnek tart, és amelyek a sajátos telepítési intézményből, ennek gazdasági természetéből és jelentőségéből önmaguktól folynak; és kimondotta azt is, hogy a telepítés egyik elemi követelménye, hogy a telepes a neki átadott ingatlant, amelyhez tetemes előnyökkel jut, önmaga mivelje, azt másnak semmiféle alakban és czélból használatába ne bocsássa, mert eunek megtürése a telepítés összes czéljait hiúsítaná meg. A telepítő kir. kincstár nevében eljáró földmivelésügyi m. kir. miniszter tehát érvényesen köthette ki a keresethez csatolt telepítési okirat 11. pontjában azt, hogy az a telepes, aki a neki adott telepet nem a saját erejével házilag miveli, a telepből kimozdítható. Helytelen tehát a felebbezési bíróság itéleténeK az elsőbiróság ítéletéből elfogadott az a jogi álláspontja, hogy a telepítési okirat 11. pontjába foglalt feltétel az 1894: V. tcz. rendelkezéseinél fogva érvényesen kiköthető nem volt volna. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása és a beszerzett végrehajtási iratok tartalma szerint tehát 0. András telepes és elhalt nejének perbevont örofösei a telepet, amelyre nézve még az alapszerződés meg nem köttetett és a tulajdonjog a telepesek javára telekkönyvileg még be nem kebeleztetett, önmaguk saját erejükkel házilag nem mivelik; reájuk nézve tehát bekövetkezett az a feltétel, hogy a lelepitvényi birtokból őket a telepítő kir. kincstár kimozdíthatja. Nem változtat ezen a jogi álláson az a körülmény, hogy O. András telepes hitelezői a telepesnek haszonvételi jogát végre-