Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 269 az ideiglenes nőtartásdijat fizetni azért nem hajlandó, mert neje már a házasság megkötése előtt mástól teherbe esett és eziránt őt megtévesztette. A H. T. 55. és 67. § aí értelmében a nő lényeges személyi tulajdonságára nézve megtévesztett férjjel kötött házasság is érvényes mindaddig, mig az a megtámadási perben érvénytelennek nem nyilvánittatik; és jogszabály az is, hogy a férj magatartása folytán tőle különélő nejét eltartani köteles, hacsak nem bizonyítja, hogy neje a házassági együttélés tartama alatt oly viselkedést tanúsított, hogy ezáltal a külön eltartásra érdemetlenné vált. Mindezekből pedig jogszerűen következik az is, hogyha a házastársi együttélést a térj szakította meg, nejét a házasság érvényes fennállása alatt külön eltartani köteles, ha a nő a házastársi együttélés megszakítására okot nem adott. Minthogy az ideiglenes nőtarlás czélja az, hogy a házasság; érvényes fennállása idején a vétlen nő megélhetése biztosítva legyen és alperes a per adatai szerint mit sem hozott fel arra, hogy a különélést a nőnek a házasság megkötése utáni magatartása idézte elő; és minthogy a házasság érvényes fennállásának vagy érvénytelenségének megállapítása nem ezen, hanem a házassági per bíróságának hatáskörébe tartozik és különben is az előadottakra tekintettel az ideiglenes nőtartási igény megállapítását az alperes által felhozott megtámadási ok nem akadályozhatván, a felebbezési bíróság az emiitett megtámadási okra nézve a bizonyitásfelvételt helyesen tagadta meg és ennélfogva nem sértett jogszabályt azzal sem, hogy alperest ideiglenes nőlartásdij fizetésére kötelezte. A nőtartásdij összegének megállapításánál a felebbezési bíróság Ítéleti indokolása szerint a házastársak társadalmi állását és vagyoni viszonyait tekintetbe vette és emellett az a kérdés, hogy egy nő eltartására mily összeg szükséges, a felülvizsgálat körébe nem vonható ténykérdés lévén, alperes nem mutatta ki, hogy a tartásdíj összege valamely eljárási jogszabály megsértésével állapíttatott meg. Ezek szerint alperes felülvizsgálati kérelme egészben alaptalan lévén, alperest azzal elutasítani kellelt. = V. ö. a 174. sz. esettel és jegyzeteivel.