Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

234 Magánjogi Döntvénytár. hogy a polgári pert más hatósági eljárásnak kellene megelőznie, fenn nem forogván, a felebbezési bíróság nem sértett eljárási jogszabályt azzal, hogy a jogilag fenn nem álló pergátló körülményt figyelembe nem vette és az eljárást meg nem szüntette. Az alperesnek az a panasza sem alapos, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, amikor a per tárgyalását az adó kivetésének és mérvének jogossága ellen az alperes részéről a a per folyama alatt a pénzügyi hatóságnál megindítóit eljárás eldöntéséig fel nem függesztette; mert mikor a felperes a reá kivetett, de az alperes által fizetni magára vállalt járadékadót abban a mérvben, amelyben az reá kivettetett, megfizette, akkor annak megtérítését annak az eredménynek bevárása nélkül van jogosítva követelni, hogy a pénzügyi hatóságok az alperes részéről csak a per folyama alatt tett lépések következtében a már megfizetett adót esetleg egészben vagy részben törlésbe hozzák, amely adótörlés az alperes javára szolgálna. Az elsőbiróságnál beszerzett közigazgatási iratok tartalma szerint a közigazgatási hatóságok annak a vízvezetéknek üzemét, amelyet ezeknek az iratoknak tartalma szerint a F. és G. czég, valamint a S. testvérek czég a V. községen keresztül folyó Szent Ilona csermely felhasználásával közösen tartották fenn, abból az indokból szüntették be, mert ez a vizlevezetés hatósági engedély nélkül készíttetett; a felebbezési bíróság pedig átvéve az elsőbiróság tényállását, azt állapította meg, hogy a Ch. András követelése nem a vízhasználat engedélyezésének ellenértékéül volt kötelezve, hanem annak ellenértékéül, hogy az ő telkén eltűri az alperesnek haszonbérbeadott téglagyárát vizzel ellátó víztartót és vízvezetéket; minthogy pedig az alperes a vízvezetékre vonatkozólag a Ch.-val és S.-el kötött szerződéssel járó kötelezettségeket vállalta el és a tényállás szerint a Ch. telkén türt vízmüvek az 1911. évben sem voltak eltávolítva, ekként az 1911. évre járó és vitássá sem telt évi 60 K-t a felperes Ch. Andrásnak és társának az alperes helyeit fizetvén ki, a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy az alperest ennek az összegnek megtérítésére kötelezte. Alaptalan az a panasz is, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azáltal, hogy az A) a szerződési okirat 6. pontját helytelenül értelmezte akként, mintha az alperes a felperes terhére az évi haszonbér után kiszabandó járadékadó fizetését magára vállalta volna; mert az A) a. szerződési okirat 6. pontjának az a kitétele, hogy a haszonbérlők kötelesek minden néven nevezendő adókat, a házbéradót, a III. osztályú keresetadót, az ezen haszonbérlet (Pachtung) után eső adót, az útadót és a fenti összes adók után eső megyei és községi pótadókat