Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

226 Magánjogi Döntvénytár. XLI. tcz. 24. §-ából kifolyólag függő-termésüknek az alperes által történt elvételéből származtatott kártérítési kötelezettségre alapították és igy a felebbezési bíróság lényeges eljárási szabályt sértett meg azáltal, hogy felperesek követelését a keresetben meg sem jelölt alapon bírálta el, alperes felülvizsgálati kérelmének az alább kifejtettek alapján kellett helyt adni. Az 1881 : XLI. tcz. 24. §-a szerint a birtokos a kisajátító ellen, amennyiben a kisajátítás alá eső ingatlanon található termésben kár okoztatott, a kisajátítási összeg megállapításánál számításba nem vehető ezért a kárért sommás eljárás utján külön kártérítést igényelhet és minthogy felperesek keresetüket a most felhívott §-ra alapították, az anyagi jogszabály helyes alkalmazásának szempontjából azt kell eldönteni, hogy a kisajátított ingatlannak alperes által történt birtokbavétele idejében birtak-e a felperesek függő terméssel vagy sem? Minthogy a kisajátított ingatlannak trágyázott, burgonyával és répával bevetett részét felperesek csakis annak az alperes által történt birtokbavétele után szántották fel, trágyázták és vetették be burgonyával és répával és igy az ezáltal létesitett függő-termés alperesnek birtokbabevezetése után keletkezett, a birtokbavezetés idejében pedig a kisajátított ingatlan eme részén függőtermés nem létezett, minthogy a felebbezési bíróság ítéletének idevágó és ehelyütt is elfogadott jogi indokai szerint a felhívott 24. §. alapján a birtokos csak akkor követelhet kártérítést, ha az ingatlan elfoglalása idejében már megvan a függő-termés és a kisajátító éppen az elfoglalással vonja ezt el a birtokostól, amely eset a most érintett területrészen nem forog fenn, minthogy az 1881 : XLI. tcz. 45. §-ának ama rendelkezéséből, mely szerint megengedett birtokbavétel esetében a kisajátító a kisajátított területeken a kártalanítási eljárás előtt a tulajdonos beleegyezése nélkül is megkezdheti az építési munkákat, az következik, hogy a megengedett birtokbavétel időpontjától kezdve a tulajdonos rendelkezése megszűnt, amiből nyilvánvaló, hogy a tulajdonos az ezután az időpont után a kisajátított ingatlanon tett befektetésének megtérítését annál kevésbé követelheti, mert a 30. §-nak rendelkezései szerint a kisajátítónak a birtokbavétel napjától kezdve fizetendő a megállapított kártalanítás után a törvényes kamat, tehát a kisajátítást szenvedő a kisajátított ingatlan nemhasználhatása miatt már a birtokbavétel napjától beállott károsodására nézve is kárpótlást nyer; felperesek kártérítési követelésének a trágyázott, burgonyával és répával beveiett területen volt lüggő-termés czimén támasztott része az anyagi jog szabályainak megsértésével Ítéltetett meg, míg az 573 K *84 fillérnek a luczernáson található függő termés elvétele czimén történt megítélése