Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

222 Magánjogi Döntvénytár. 150. Az oly kereset, mely nem az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítására, hanem a felperesek érvényes örökösödési jogának megállapítására és ennek folyományaként az alperesek tulajdonjogának törlése mellett, saját tulajdonjogának bekebelezésére irányul, perfeljegyzés tárgyát nem képezheti. (Ouria 1913 május 15. 609/913. sz. a. V. p. t.) A debreczeni kir. tábla: A perfeljegyzési kérelmei elutasítja. indokok: A telekkönyvi rendtartás 148. §-a alapján, valamint a kir. Curiának 11. sz. polgári döntvénye értelmében perfeljegyzésnek akkor van helye, ha a bekebelezés által jogában sértett fél a bekebelezést eredeti érvénytelenség miatt perrel támadja meg. Minthogy pedig a kereset szerint a megtámadott tulajdonjogi bekebelezés, a R. J. hagyatéki ügyében hozott átadó végzés, tehát a bíróságok törvényes hatáskörében tett intézkedése alapján eszközöltetett, amelyet pedig eredetileg érvénytelennek minősíteni nem lehet: ezért a felperesi kereset alapján a perfeljegyzés helyt nem foghatván, a kérvényezőket kérelmükkel elutasítani kellett. (1912 decz. 11. 4336/912. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság végzését helybenhagyja; mert a kir. Curia 11. sz. polgári döntvénye értelmében a telekkönyvi rendtartás 148. § a alapján csak az eredetileg érvénytelen bejegyzés törlésére és az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítására irányuló törlési perek jegyezhetők fel és pedig csak a nyilvánkönyvi jogaiban sérelmet szenvedett tél, vagy ennek általános jogutóda kérelmére ; kérelmező leiperesek tehát már a perfeljegyzés kérelmezésekor a telekkönyvi hatóság előtt megfelelő okiratokkal igazolni kötelesek azt, hogy az előző nyilvánkönyvi jogosultnak általános jogutódai, vagyis a jelen esetben azt, hogy az örökhagyónak törvényes öröklésre hivatott oldalági rokonai; ezt a körülményt azonban kérelmezők az előadott módon nem igazolták, sőt feljegyeztetni kért keresetükben maguk azt adják elő, hogy a hagyatéki eljárás során a felebbviteli bíróság őket ugy tekintette, mint akiknek örökösi igényük nincs, mert kellő időben nem igazolták a vérségi összeköttetést; de ezenfelül keresetük lényegileg nem is az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítására, hanem törvényes örökösödési joguk meg-