Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)
Magánjogi Döntvénytár. 205 1. uj helyrajzi számmal jelölendő része 50%-kai fog többet érni, mint a 6268. 2—a/2 uj helyrajzi számmal jelölendő rész, másként pedig az ingatlant természetben nagy értékcsökkenés nélküfelosztani nem lehet, s minthogy a pti feleknek a szakérlői biróil szemle eredménye felett adott észrevételeikben Icelali nyilat kozataikból kitűnik, hogy a szakértők által előadott módon, ami természetesen maga után vonná a nagyobb értékű ingatlanrészt nyerő telektulajdonosnak ama kötelezettségét, hogy értékkiegyenlitésül a másik tulajdonosnak fizessen, az ingatlannak természetbeni megosztását el nem fogadják, meg lehet állapítani, hogy az ingatlannak természetbeni felosztása a tulajdonközösség megszüntetésével ez esetben nem képezi alkalmas és keresztülvihető módját. Az a kérdés tehát, hogy a tulajdonközösség megszüntetése a felperes által ajánlott és kért módon, vagyis az ingatlannak birói árverés utján leendő eladásával, keresztülvihető-e a jelen viszonyok között? Az A) alatt csatolt hiteles telekkönyvi betét alapján megállapítható, hogy a felperes tulajdonjogát megelőzőleg a kiskorú telekkönyvi háztulajdonosok édes anyjának, az alperesként saját személyében is perbe vont özv. L. V.-nak a javára a kiskorú telekkönyvi tulajdonos alperesek birtokjutalékára özvegyi haszonélvezeti jog van bekebelezve, miből folyólag nyilvánvaló, hogy felperes a tulajdonközösségnek árverés utján való megszüntetését másképp, mint az özvegyi haszonélvezeti jog fentartásával kérni nem jogosult. Tekintve pedig, hogy az özvegyi jog, mint bizonytalan tartamú jog, az ingatlan értékesítésére kétségtelenül hátrányos befolyást gyakorol, miután az ingatlan az özvegyi jog épségben tartása mellett, valódi értékben el nem adható, hanem csakis valódi értéken alul, következve az ingatlannak ily módon, vagyis az özvegyi jog fentarlása mellett leendő birói elárverezése a kiskorú alperesek, mint társtulajdonosoknak előre látható károsodásával járna, az özvegyi joggal biró alperes pedig az ingatlannak az özvegyi jogra való tekintet nélkül leendő elárverezését ellenzi, nyilvánvaló, miképp felperes a tulajdonközösségnek birói árverés utján leendő megszüntetését alkalmatlan időben kérelmezi — időn kívül — vagyis a többi tulajdonostárs kárára pedig a tulajdonközösség megszüntetése nem kérhető: ugyanazért felperest keresetével ezúttal el kellett utasítani. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. indokok: Valamely ingatlanra vonatkozóan fennálló vagyonközösségnek az ezen ingatlan egy részére bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jog fentartása nélkül elrendelendő árverés utján való megszüntetésének is helye lehet ugyan abban az esetben, ha az özvegyi haszonélvezetre jogosított az ingatlan elárverezése