Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

200 Magánjogi Döntvénytar. indokok: A tanuk szerint a kiskorú felperesek jogelőde H. F., az édes anyja után megnyílt öröklési jogáról H. I. édes­apa kívánságára azért mondott le, hogy H. F. adóssága miatt a hitelezők a hagyatékot meg ne támadhassák, s amint a ha­gyatéki tárgyalásról hazaértek, azonnal megállapodtak a nagykorú örökösök H. I. édesapával együtt, hogy H. F. anyai örökrészét éppen ugy kiadják, mint a többi gyermekét s erről később a 2. /. alatt okiratot állították ki, melyben a nagykorú örökösök s az édes apa részéről hasonló nyilatkozat foglaltatik. Ezekből megállapítható, hogy H. F.-nek az anyai örökségé­ről kielégittetés elismerésének formájába burkolt lemondása szín­leges volt s hogy erről a hagyaték felett egyezséget kötő ösz­szes feleknek s a saját személyében részt nem vett akkor még kiskorú H. J. a másodrendű alperes jogelőde törvényes kép­viselőjének, H. J. apának is tudomása volt. Az a kérdés, hogy a képviselő által kötött szerződés hatálya a szerződési akaratnak valamely körülmény tudása vagy vétkes nemtudása által mennyiben van érintve, rendszerint a képviselő személye szerint bírálandó el, a másodrendű alperes jogelőde törvényes képviselőjének a szinlegességről való tudomása tehát épp oly tekintet alá esik, mint magának a szerződő félnek tudomása. Az a nyilatkozat pedig, amelyet valamely szerződő fél a többi szerződő fél tudomásával színlegesen tesz, semmis, hatály­talan, s amint jogok szerzésének alapjául nem szolgálhat, épp ugy jogok megszüntetésére sem alkalmas. A másodrendű alperes, mint végrendeleti örökös tűrni tar­tozik, hogy jogelőde hagyatékából az a többlet kiadassék, amely­hez M. M. hagyatékából H. J. részint saját jogán, részint utóbb elhalt testvére jogán H. F. színleges lemondása folytán jutott. A lemondás szinlegességének következményeire nincs be­folyása annak, hogy a lemondást a másodrendű alperes kiskorú jogelődének törvényes képviselője elfogadta, s az egyezséget a kiskorú érdekében a gyámhatóság jóváhagyta, a 2. 7. a. nyilat­kozat pedig a kiskorú érdekében annak idején gyámhatóságilag jóvá nem hagyatott; mert a gyámhatósági jóváhagyás nem zárja ki, hogy a kiskorú érdekében eljáró törvényes képviselő szer­ződési nyilatkozatai arra alkalmas okból megtámadtassanak, a lemondás szinlegességéről való tudomás pedig alkalmas a tör­vényes képviselő ama szerződési nyilatkozatának megtámadására, amelyet a lemondás elfogadása iránt a kiskorú képviseletében tett, és mert a másodrendű alperessel szemben a H. F. anyai örökrészének kiadása iránt megállapított kötelezettség H. F. le­mondásának színleg sségén és nem a 2. 7. a. foglalt kötelezé-

Next

/
Thumbnails
Contents