Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 173 K. szerint is alkalmas volt. Mert ily kijárásért vagyoni előnyt harmadik személy javára is lehel kikötni és leadni a kijáró fél kezéhez. Megállapítható tehát, hogy az A) a. okirat szerint L.-nak letét czimén átszolgáltatott 10,000 K kizárólag a trafiknak a felperes és neje részére leendő megszerzése czéljából L. által a hatóságoknál való kijárásért adatott. Oly szerződés pedig, mellyel egyik fél vagyoni előnyt igér vagy ad, a másik fél pedig azt a maga vagy harmadik személy részére kiköti, vagy elfogadja azért, hogy a maga. vagy a harmadik személy illetéktelen befolyását a hatóságoknál, a vagyoni előnyt igérő vagy nyújtó fél érdekében és javára felhasználja, mint a jó erkölcsökbe ütköző ügylet jogvédelemben nem részesülhet s abból bíróilag érvényesíthető kötelem nem származik. Nem magában véve a befolyás felhasználása és gyakorlása ugyan, hanem annak üzletszerűen való megfizetése okozza az ügyletnek erkölcsi megfogyatkozását. Az erkölcsileg meg nem engedett ügylet ezen jellegéből következik aztán, hogy a vagyoni előny a közbenjáró féltől, ha az neki, a maga vagy más részére átadatolt, bíróilag vissza nem követelhető még akkor sem, ha eg)ébként annak visszatérítésére az azt átvett fél magát külön is kötelezte, mert ez az ügylet ily kötelezés mellett sem veszti el azt a jellegét, amely miatt a belőle eredő kötelezettség teljesítése birói uton ki nem kényszeríthető. Nem vesztette el ez az ügylet azt a jellegét, sem pedig az előre kiadott 10,000 K fentebbi czélját és rendeltetését azáltal sem, hogy az A) a. szerint a sikeres kijárás esetén a 10,000 K K.-nak volt kiadandó, mert akár a befolyással biró s ez alapon kijáró L.-nak, akár K.-nak jutott ez a 10,000 K egészben vagy részben, az mindenképpen ellenszolgáltatását képezte L. közbenjárásának, következőleg L.-val szemben is, mint aki különben maga a szerződő fél volt, erkölcsileg helyt nem álló ügyletet képezett. A felperest kéréseiével el kellett utasítani. (1911 márcz. 31. 5227/911. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1912 február 27. 6680/911. sz.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja felhívott indokainál fogva, mégis ezeknek azzal a helyesbítésével, hogy nem a befolyás felhasználásának és gyakorlásának üzletszerűen való megfizetése, hanem egyáltalában annak megfizetése (díjazása) okozza az efféle ügjlet erkölcsi fogyatkozását. = V. ö. Magánjogi Dlár I. 41., 51., 224., II. 28., 02, 176., 20ő., 206., III. 29., 219., IV. 16., 63., 69., 134., 182, 217., 223., V. 41., 49., 48., 133., 155., 208., VI. 41, 83, 127., 169. sz. esetekkel és jegyzeteikkel.