Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

162 Magánjogi Döntvénytár. telezettségeket nem származtató módon a megbízási jogkörén kívül járt el akkor is, midőn a felpereshez intézett két levélben s a második levéllel visszaküldött betétkönyvön levő czégjegyzést eszközölte; mert a betéti könyvre a felperest megillető azon jognak feljegyzése, hogy a betéti összeg kivétele a felperest illeti, a felperesre nézve oly jogot, az alperesre nézve oly kötelezettséget megállapító tény, mely a főkönyvelőre bízott rendszerinti társasági ügyletkört meghaladja és mert erre M. D. külön sem lett szabályszerű módon meghatalmazva. Ezek a czégjegyzések pedig alperesre nézve ily alakban azért sem kötelezők, mert az alperes képviseletére és ezt a harmadik személyekkel való Írásbeli érintkezésben kifejező czégjegyzésre csak az alperes igazgatóságának tagjai közül ketten együttesen jogosultak, a küldölt czégjegyzéseken pedig M. D., tehát nem is igazgátósági tag aláírása és N. igazgatóé hamis aláírás volt. Ezek szerint M. D. szolgálali viszonya és az alkalmaztatási jogköre, valamint a károkozás közt az okozati összefüggés kapcsolata hiányozván, a felperes keresetét el kellett utasítani. (1911 június 17. 26,181/911. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1912 ápr. 10. 7112/911. P. sz.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét felhívott indokaiból helybenhagyja. = V. ö. Staud 529. lapján összeállított gyakorlattal, továbbá Magánjogi Dtár II. 142., VI. 209. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 10a Habár a törvény arról nem intézkedik, mi történjék akkor, ha a végrendelkező az okirat nyelvét nem érti, a hasonszerüségnél fogva megfelelően azok az alakszerűségek alkalmazandók, mintha az okiratot a végrendelkező olvasni tudás hiányában maga el nem olvashatta volna. Ez a rendelkezés az esetben, ha a végrendelkező az okirat nyelvét nem érti, megfelelően csak ngy alkalmazható, hogy a végrendelet szövege neki a tanuk jelenlétében megtolmácsoltatik.