Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

182 Magánjogi Döntvénytár. belátása szerint kijelölje. Házastársnak hátra nem maradása esetében a kijelölési jog gyakorlása a közelebbi rokonsági fokban levőket illeti meg. Annak, hogy a nyughely kijelölésének joga a családi kötelékben állókat az előadott sorrendben illeti, ethikai alapja is van, mely abban áll, hogy a jelzettekre nézve a holtlest iránti kegyelet gyakorlása erkölcsi kötelezettséget képez Már pedig, ha a kegyelet gyakorlása valakinek erkölcsi kötelessége, ugy kell, hogy annak jogában is álljon a holttestet oda vitetni, ahol a kegyeletet érzelmeinek legmegfelelőbben leróhatja. Ebből pedig az is kö\étkezik, hogy ha azon a heljen, ahol a holttest eltemetve volt, a kegyelet gyakorlására hivatottak a viszonyok változtával ezt a kegyeletet többé érzelmeiknek megfelelően le nem róhatják, jogosullak a holttestet nekik megtelelő helyre átszállítani, amibe az előbbi sírhely vagy kripta kinyitásához s a holttestnek onnan kiemeléséhez való jogosultság önként érthetően benfoglallatik. Ez okból nyilvánvaló, hogy sem alperesnek, sem gyermekeinek ahhoz joga nincs, hogy néhai gróf E. Antal holttestét átszállítsák, mert E. Antal végrendelete szerint a cs-i sírkertben kívánt nyugodni. Igaz ugyan, hogy nem a sírkertben, hanem fia kegyeletes ténye folytán a templom alatti kriptában nyugszik, de ez a dolgon nem változtat, a lényeg az, hogy Cs-n kivánt nyugodni. De ha a végrendelet azért, mert az elhunyt fia szorosan be nem tartolta, figyelembe vehelő nem lenne, ugy az elhunyt nyughelyének megváltoztatása azért nem foghat helyt, mert holttestét fia gróf E. Mihály mint erre elsősorban is egyedül hivatott hozzátartozó helyeztette el az általa épített sírboltba és ekként a végrendelettől eltekintve, ezen intézkedés végleges hatályúnak tekintendő. Ellenben ahhoz, hogy gróf E. Mihály holttestének a cs-i családi sírbolt kinyitása mellett T ra átszállítását kövelelje, alperesnek joga van, miután férjének idevonatkozó érvényes végintézkedése hiányában, mint hátramaradt házastárs a férje holtteste felett ő rendelkezik, miután továbbá őt, és kiskorú gyermekeit az a körülmény, hogy Cs-ről távozni kényszerült, nemkülönben a megindult perlekedés szülte családi viszály a férj, illetve apa holtteste iránti kegyelet lerovásában hátrányosan befolyásolja; ezen okokból a rendelkezés szerint kellett Ítélkezni. (1911. decz. 20. 9781/911.) A pozsonyi kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Slb. (1912 május 21. 573/912. sz. a.)