Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 145 beli jövedelmét, stb., ami évi 50 K 41 fillért tesz ki, s ennek telekkönyvi biztosítását igényelheti. Egyebekben helybenhagyni kellett az elsőbiróság Ítéletét, mert az örökhagyó második nejét a törvény szerint megillető egy gyermekrésznek a meghatározásánál nem jöhet tekintetbe az a körülmény, hogy az az özvegy eltartására elégséges-e, vagy nem. (1912 május 7. 1800/112 ) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. = Ajándékozás esetén is az özvegyi jogot illő tartásra (lakást beleértve) korlátozottnak kell tekinteni, miért is az a megajándékozott ellen csak ily mértékben Ítélhető meg, és pedig csupán a viszteher nélkül átruházott vagyon jövedelmei erejéig. Magánjogi Dlár 111. 61. — Az özvegyi jogból eredő igény, ha a férj után kielégítési alapul szolgálható vagyon nem maradt, a férj által történt ajándékozás esetén az ajándékba kapott vagyon értéke erejéig a megajándékozottat szintén terheli. Magánjogi Dlár I. 206.; ugyanez a szabály kimondatott a második feleségnek az 18íl> : VIII. t.-cz. 18. §-án alapuló özvegyi jogára nézve Magánjogi Dlár II. 53. sz. L. a felhívott eseteknél közölt gyakorlatot is. í)8. Érvényes a végrendelet akkor is, ha a tanuk nem azt a kifejezést használják, hogy aegyüiies jelenlétünkben^, hanem ezt: «elöttünky>, mivel e két kifejezés egyértelmű. (Curia 1913 márcz. 26. 4037/912. sz. a. I. p. I.) A szegedi kir. tábla: B. F. Írásbeli magánvégrendeletét érvényesnek nyilvánitja. Indokok: A végrendeletet illetően Ö., B., N. és Sz. tanuk egyike sem szolgáltatott ellenbizonyitékot arra, hogy a végrendeletet a végrendelkező nem a tanuk együttes jelenlétében nyilvánította ki az ő végrendeletének, s hogy nem a végrendeleti tanuk együttes jelenlétében irta alá sajátkezüleg; az pedig, hogy minden a tanuk együttes jelenlétében történt, megállapítható magából a végrendeletből; mert ámbár a végrendeletnek sem szövegében, sem záradékában nincsen használva az a kifejezés, hogy a tanuk «együttesen» voltak jelen, hanem e helyütt az «előttünk» kifejezés fordul elő, úgyde a szónak közönséges, a mindennapi éleinek megfelelő értelme szerint ez a kifejezés: «előttünk» a tanuk jelenlétére való vonatkozásban egyjelentőségü a törvényben használt «együttesen» kifejezéssel. Erre való tekintetlel, s minthogy a végrendelet minden egyéb alaki kellékkel el van Magánjogi Döntvénytár. VII. 10