Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

134 Magánjogi Döntvénytár. alapítványok létesítésében egyenesen kizárja. Ennek a rendszernek ugyanis az idézett törvényekben körülírt a «piae causae» fogalmi körébe eső alapítványok tekintetében garancziális természetű elve az, hogy a főfelügyelet csak a már létrejött s az illetékes testületek kezelésébe jutott ily alapítványok fölött gyakorolható s a főfelügyeletből folyó összes jogok a már létrejött alapítvány, illetőleg annak kezelése ellen érvénye&itendők. Semmi alapja nincs ezzel szemben az elsőbirósági ítélet indokolásában foglalt s a másodbiróság által elfogadott annak az érvelésnek, hogy a szorosan vett vallási alapítványoknál a felügyeleti jog az ellenőrzésben ki van ugyan merítve, ámde a szóban forgó alapítvány nem szorosan vett vallási czélokat, hanem közérdeket van hivatva szolgálni s mivel annak meghatározása, vájjon valamely intézmény működése megengedhető-e, állami feladatot képez, az ily intézmény czéljaira szolgáló alapítvány csak kormányhatósági engedély alapján létesülhet. Nem fogadható el ez az indok azért, mert az 1723 : LXX. tcz. ennek világos tartalma szerint, nemcsak szorosan vett vallási czélokat szolgáló, hanem a piae causae körébe tartozó mindennemű, tehát ugy szorosan vett vallási, mint iskolák, kórházak, árvaházak, szegények részére tett alapítványokra vonatkozólag rendelkezik, amilyen alapítványok hazánkban régi idők óta nemcsak egyházak, hanem más közjogi testületek és általában jogi személyek kezelése alatt léteznek. Ugyanez a törvény emellett fentartja ezekre az alapítványokra nézve az 1715 : LXXIV. tcz.-ben meghatározott íőfelügyeleli jogot, amely kiterjed annak ellenőrzésére is, hogy az alapítványi vagyonból létesítendő intézmény működése a jogrend és közérdek szempontjából megengedhető-e s magában foglalja annak megkövetelését is, hogy az ily intézmény a törvényes feltételeknek megteleljen, de a főfelügyeleti jognak a törvényben foglalt meghatározása az ellenőrzés folytonosságának megállapítása mellett magát a kormánybeavatkozást a dum et quando necesse videbkur esetére korlátolván, ezzel elvileg kizárja azt, hogy ily alapítványoknak létesülése is előzetes kormányhatósági engedélytől tétessék függővé, aminthogy különösen az egyházakat illetőleg a piae causae körébe tartozó alapítványoknak minden kormányhatósági engedélyezéstől mentes létesítése az egyházak autonóm jogát képezi. Mindezeknél fogva kétségtelen lévén az, hogy az alsóbiróságok ítéletének a kétrendbeli alapítványra vonatkozó az a rendelkezése, hogy ezek az alapítványok csak alapító levél előzetes bemutatása s ennek kormányhatósági jóváhagyása ellenében adhatók át, alapítványi közjogunkba ütközik: mindkét alsóbiróság ítéletét a jelen ítélet rendelkező részében foglalt értelemben meg-