Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

102 Magánjogi Döntvénytár. (Curia 1913 február 25. 3863/912. sz. a. I. p. t.) A kir. Curia: A kir. Curia a másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Néhai T. F.-nek és a még akkor életben volt és csak 1909 július 1-én elhalt nejének, T. E.-nek édes és mostoha gyermekei, azaz a felperesek s az első- és másodrendű alperesek egymásközti öröklési jogviszonyaikat 1886-ban kelt nyilatkozattal akként szabályozták, hogy ugy az apai, mint a még életben levő anyjuk után hátramaradandó hagyatékot annak megnyílta, vagyis anyjuk elhalta után egymásközt teljesen egyenlő részekben negyed negyed részben fogják megosztani. Az elsőrendű alperesnek a nyilatkozat elleni az a kifogása, hogy annak joghatálya az anyai vagyont illetően csupán a nyilatkozat idejében létezett vagyonra terjedt ki, meg ven czáfolva a nyilatkozat ama tartalmával, hogy annak joghatálya kifejezetten ugy az apai, mint az anyai hagyatékot képező és képezendő vagyonra kiterjesztetett. A nyilatkozatnak ama tartalmából, hogy a szerződő négy testvér az osztályrészként megállapított negyednél többet semmi jogczimen nem követelhet és el nem vehet még azon esetben sem, ha az anya ellenkezően rendelkeznék, következik, hogy a szerződő felek akarata arra irányult, hogy a köztük megállapított egyenlő osztály nemcsak az anyjuknak netáni halálesetre szóló rendelkezésével, hanem annak az egyik vagy másik szerződő fél javára létesítendő visszteher nélküli jogügyletével sem hiúsítható meg, mert ellenkező felfogás esetén, vagyis amennyiben az utóbbi kizártnak nem tekintetnék, a szerződő felek megállapodása teljes egészében nem jutna érvényre. A nyilatkozat tartalma tényleg meg is valósittatott, mert az anya vagyonát 1904-ben a négy gyermek közt egyenlően megosztotta. A D) alatti 1908-ban kelt adásvételi szerződés szerint az anya az elsőrendű alperesnek eladta az abban jelzett ingatlanokat 1200 K ért, melynek átvételét az eladó anya az adásvételi szerződés aláírásával nyugtatta Az ingatlanok értéke 4800 K-ban állapíttatott meg s tekintettel arra, hogy ez a szerződés szülő és gyermeke közt jött létre, elsőrendű alperest terhelte annak bizonyítása, hogy ő a vételárból 1200 K-t kiűzetett, ez azonban neki nem sikerült. Ennélfogva a D) a. adásvételi szerződés csupán az örökhagyó és az elsőrendű alperes közt létrejött ajándékozás palástolását czélozván, az mint ilyen a felperesek öröklési jogának érvényesítését nem gátolhatja, s minthogy eszerint a D) alatti szerződés az A) alatti nyilatkozattal szemben joghatálylyal nem