Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 99 Indokok: Az, hogy az örökhagyó a férjét alig pár hónapi együttélés után elhagyta és 22 éven át Magyarországon külön élt, az örökhagyónak a német állampolgárságán mit sem változtatott, mert az 1879 : L. tcz. 41. §-a szerint az a nő, ki külföldivel kötött házassága folytán magyar állampolgárságát elveszítette, magyar állampolgárságát ugy nyeri vissza, anélkül, hogy férje a magyar állampolgárságot megszerzi, ha férjétől elválasztatik, házassága féloldalik, vagy özvegységre jut s a magyar korona országai területén valamely községbe felvételik, vagy a felvétel kilátásba helyeztetik ; már pedig az ellenérdekű oldalrokonok, kik öröklési igényüket az örökhagyó magyar állampolgárságára alapítják, nem is állították ezen esetek egyikének beálltát s hogy az örökhagyó német állampolgárságának megszűntével magyar állampolgárságát visszanyerte volna, vagy erre nézve bármi megfelelő lépést tett volna; miből következik, hogy örökhagyó egyedül a különéléssel a férjhezmenetelével szerzett állampolgárságát el nem vesztette s az utána való öröklés tekintetében a német birodalmi törvény az irányadó; és a kii*, tábla a hagyatékból a férj által nem igényelt másik felerészére a német birodalmi törvényt csupán azért nem alkalmazta, mert az oldalrokonok az öröklés kérdésében a magyar korona országai területén érvényben levő törvényeket kívánták alkalmazni s mert az örökhagyó állandó tartózkodási helye Magyarországnak azon területén volt, hol az ideiglenes törvénykezési szabályok az irányadók; végre, mert a birói gyakorlat szerint ági vagyonnak csak az az érték tekinthető, mely valamely közös törzsről hárult az örökhagyóra, ilyen értéket azonban P. H. s társai kimutatni nem tudlak, velők szemben a hagyatéki vagyon szerzemény tekintete alá esik, a szerzeményiekben pedig, mégha az érték az örökhagyó édesanyjától vagy nagynénjétől származott is, az öröklés az örökhagyó szüleire s azok lemenőire hárul s az egyik szülőnek a leszármazói a távolabbi ági oldalrokonokat kizárják még azon esetben is, ha a vagyon nem áltól a szülőtől származik, kinek lemenői vannak. (1912 márcz. 20. 402/912.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. indokok: A másodbiróság helyes indokai szerint az örökhagyó, mint német állampolgár, hagyatékában az öröklésre a német birodalmi törvény az irányadó. A hagyatéknak a férj által nem követelt felerészére az oldalrokonok az egymásközt fenforgó vitás kérdésben ugyan a magyar korona országai területén érvényben levő törvényeket kívánták alkalmazni ; minthogy azonban az öröklés kérdését az egész hagyatékra egységesen ugyanazon jogszabályok alapján kell rendezni s az oldalrokonok atekintetben, hogy mely hazai jogszabály vétessék irányadóul, nem is 7*