Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 93 magánvégrendeletet, mely az 1876 : XVI. tcz.-ben előirt kellékeknek megfelelően van kiállítva, nem támadja meg, ezért ezen végrendeletet érvényesnek kellett kimondani. A B) alatt csatolt pótvégrendelet pedig a felperes jogait nem érinti, mert ebben akként helyesbiti az A) alatti magánvégrendeletet, hogy a S. J.-nak hagyott 17Í láncz földből V* lánczot hagy S. B.-nak; minthogy az érvényes A) alatti végrendelet szerint felperes ezen IV4 láncz földből nem részesül, teljesen közömbös reá nézve az, hogy az egészet S. J. kapja-e, vagy hogy abból S. M. is kap egy részt, minthogy a pótvégrendeletben nem foglaltatik az A) alatti végrendeletben tel nem vett hagyatéki vagyonról rendelkezés, ekként felperesre nézve e pólvégrendelet nem sérelmes, felperes ezen végrendelet érvénytelenítése iránti keresetével ez alapon volt elutasítandó. Minthogy jelen pernek a végrendelet érvényessége vagy érvénytelensége képezte tárgyát, a hagyatéki eljárás folytatása végeit az 1894: XIV. tcz. 88. §-a alapján ezen ítélet kapcsán az összes hagyatéki iratoknak a kii*, járásbírósághoz visszaküldését elrendelni kellelt. A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja, mindazonáltal mellőzi az iratoknak a hagyatéki bírósághoz való áttétele iránt tett rendelkezését. Indokok: A kir. tábla az elsőbiróság ítéletét a tényállásnak azzal a kiegészítésével, hogy felperes bizonyítékot sem ajánlott fel arra nézve sem, hogy az A) alatti magánvégrendelet akár az A. M. kir. közjegyző irodájában, akár más helyen ugyan, de a nevezett kir. közjegyzőnek vagy helyettesének a közreműködésével készült; indokai alapján hagyta helyben, mégis az Ítélet kiadmányának a hagyatéki bírósághoz való áttétele iránt tett rendelkezést mellőzte azért, mert a hagyatékot a szabadkai kir. járásbíróság az 1910. Ő, 154/1. sz. végzésével már átadta, a felperes pedig keresetével elutasittatván, az 1894 :XV1. tcz. 88. §-ának az az esete, mikor az ítélet a hagyatéki bírósághoz az örökösödési eljárás folytatása végett átteendő, nem forog fenn. A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét indokai alapján azzal hagyja helyben, hogy az elsőbiróság Ítéletében az ítéletnek a hagyatéki bírósággal való közlésére vonatkozóan tett, de a másodbíróság ítéletében mellőzött rendelkezést visszaállítja.