Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

VIII Tarlalommululó. Lap 213. Az optkv. 8(i9., 870. és 55. §-ai szerint a szerződésbe való egyezés szabadon nyilvánítandó, aki pedig az elfogadó féltől igazságtalan és alapos félelem által valamely szerződésre kényszeríttetett, azt nem kö­teles megtartani, az pedig, hogy alapos volt-e a félelem, a biró által a körülményekből Ítélendő meg és e tekintetben az esetet konkrét mi­voltában a veszély nagyságából és valószínűségéből és a feinegetett személy testi és lelki állapotából kell megítélni. Tekintve a házastársak közötti benső erkölcsi és fizikai alapon is nyugvó életközösséget, a be­csületsértő kifejezések, habár közvetlenül a férj szemétére vonatkoz­nak, a feleség ellen is irányítottnak veendők s mint ilyenek még sú­lyosítják a feleség közvetlen személye, becsülete ellen használt durva hálátlanság intenzivitását ... „ .... „ .... . ~ 338 Szerződés alakja. 184.1. Ha az okirat szövege a felek közti vitás kérdést egészen világosan nem határozza meg, helye van annak, hogy a vilás kérdésre nézve a felek valódi egyező akarata az okiraton kivül kerestessék, jelesül, hogy a felek részéről az okirat, megszerkesztése alkalmával telt nyilatkozatok és ezzel kapcsolatos körülmények megállapiltassanak és ez alapon ha­tározandó meg a felek valódi akarata .... .... _ „ .„ 285 ítélet késedelmes teljesítése. 229. Az Ítélet késedelmes teljesítése nem jogosítja fel a felperest az ellen­szolgáltatás tárgya felett az alperes terhére és veszélyére való rendel­kezésre „. ... .... .... 370 Tilos, színlelt, jó erkölcsökbe ütköző és a hitelezők kijátszására irányuló ügyletek. 18. Tilos cselekmény elkövetéseért ígért jutalom, az osztr. polg. törvény­könyv 1174. §-a alapján csak akkor nem követelhető vissza, ha a ju­talmat az azt igérő az ígéretet vevőnek maga önként adta át. Az ígért, de az Ígéretet vevő fél által önhatalmúlag elvett, — elfoglalt — juta­lomtárgy tehát keresettel visszakövetelhető .. .... 24 76. Az eladósodott színész képességeivel arányban nem álló csekély fize­tésért (1000 Kért) vállal szerződést, de kiköti, hogy neje 1000 K, leánya 2000 K fizetés mellett ugjane színházhoz szerződtessenek. Ki­mondatott, ho^y a szerződés nem színleges vagy álszerződés, még ak­kor sem, ha az igazgató a színész nejétől és leányától a fellépést hó­napokig nem is követelte, mivel a szerződés teljesítését tőlük tetszése szerint követelhette .... ._. „. .„. ._ „ ... _ 117 117. Oly szerződés, melylyel az egyik fél vagyoni előnyt igér, vagy ad, a másik fél pedig azt a maga, vagy harmadik személy részére kiköti, vagy elfogadja azért, hogy a maga, vagy harmadik személy illetéktelen befolyását a halóságoknál, a vagyoni előnyt igérő vagy nyújtó fél ér­dekében és javára felhasználja, mini a jó erkölcsökbe ütköző ügylet jogvédelemben nem részesülhet s abból bíróilag érvényesíthető kötelem nem származik. Nem a befolyás felhasználásának és gyakorlásának üz­letszerűen való megfizetése, hanem egyáltalában annak megfizetése (dí­jazása) okozza az efféle ügylet erkölcsi fogyatkozását. Ilyen ügylet, dí­jazás kikötése dohánynagyáruda kijárásáért „ „ ... ._ .... 171 210. Ha a vevő a vétel idején tudomással birt arról, hogy a végrehajtató­nak a végrehajtást szenvedő elleni követelése a vétel idején fennállott

Next

/
Thumbnails
Contents