Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

VI Tartalommutató. Lap Hitbizomány. 41. Ha a hitbizomány alapitója az alapítástól eltérően, beleegyezett abba, hogy a hitbizomány még az ő életében lépjen életbe, s a hiibizománynak szánt ingatlanokat az első várományosnak tényleges birtokába bocsátotta s megengedte azt is, hogy az ő tulajdonát képezett ingatlanokra a hitbizományi minőség a telekjegyzőkönyvben is kitüntettessék : az alapító ezen ingatlanok lelett való rendelkezési jogát elvesztette, s az ingatlanok a hitbizomán}i jogszabályok alá kerültek. Ezért a hitbizományi ingatlanok tőkévé változtatásának egyedül az életben lévő alapító ellenzése nem lehet akadálya ... 67 Úrbéri jogviszonyok. 25. H. Mivel az akkori Krassó vármegyében, eltérőleg az ország többi részétől, az úrbéri teleknek külső tartozmányát képezte a közös legelő is, az azon vármegye területén az úrbéresek az egész telki állománynak, tehát a közös legelőnek is tulajdonosává váltak, kivéve azt az esetet, ha a köíös legelő a törvény meghozatala idejében még kezükön nem volt 45 75. Az úrbéri rendezés alkalmával lelosztatlanul maradt réti földek közös birtokosai tulajdonképpen a volt úrbéresek összességét jelentik, ez pedig jogképességgel bír és a községi bíró által képviseltetik. A perképesség szempontjából közömbös, hogy az úrbéresek szabályszerűen jóváhagyott szervezettel birnak-e ? .._ _. 114 Telepítés. 179. A földmivelésügyi miniszter az 1894: V. tcz. végrehajtása körüli jogköréből folyólag a telepessel érvényesen állapodhatik meg szerződés utján mindama feltételek és részletek tekintetében, amelyeket a telepítés eredményessége érdekében mind a kincstár, mind a telepes szempontjából megszabni szükségesnek tart, és amelyek a sajátos telepítési intézményből, ennek gazdasági természetéből és jelentőségéből önmaguktól folynak. Nem ütközik tehát az 1894 : V. tcz.-be annak kikötése, hogy az a telepes, aki neki adott telepet nem a saját erejével házilag miveli, a telepből kimozdítható. — Nem változtat ezen az sem, hogy a telepes hitelezői a telepesnek haszonvételi jogát végrehajtás utján bírói zárlat alá helyeztették és a telepei a zárgondnok kezeli a hitelezők javára olyképpen, hogy azt majd haszonbérbe adja, majd pedig feles mivelésre engedi át .... _ _ .... .... 277 Szerzői jog. 16. Annak kimondása iránt, hogy felperesnek van arra kizárólagos joga, hogy bizonyos operákat Budapest területén előadhasson, alperesnek pedig ezek eiőadására joga nincsen: jogviszony megállapítási pernek mindaddig nincs hehe, mig alperes az operák előadására nézve bejelentett szándékát meg nem valósítja vagy megvalósítására felismerhelőleg alkalmas előkészületi intézkedéseket nem tesz, mivel addig felperes előadási jogának kizárólagossága alperes részéről megsérteltnek vagy veszélyezettnek nem tekinthető .... _ 20 177. A szerzői jogról szóló 1884 ;XV|. tcz. 67. 11 védelemben nem