Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. ban a hagyatéki ingók egészben az alperesnek lesznek átadandók. Felpereseket ezt meghaladó igényükkel- a kir. Curia elutasítja. indokok: A másodbiróságnak 4081/908. sz. a. ítélete felebbezett abban a részében, mely szerint az örökhagyó ingó hagyatékául egyedül a Felső-Fügeden leltározott ingók állapíttattak meg és a keresetben a—f) alatt felsorolt tartozások a hagyaték; terhéül meg nem állapíttattak, továbbá amely szerint az örökhagyónak az 1903. évi október hó 19-én kelt írásbeli magánvégrendelete érvényesnek nyilváníttatott és annak alapján az alperes öröklési joga a hagyaték felerészére megállapittatott, vonatkozó indokai alapján és azért hagyatott helyben, mert az. örökhagyó által sajátkezüleg irt és aláirt végrendelet az 1876.évi XVI. tcz. 5. § ában előirt alaki kellékekkel el van látva, az a körülmény pedig, hogy a végrendeleti tanuk közül P. I. második kihallgatása alkalmával már nem emlékezett arra, hogy a végrendelkező a végrendeletet az ő jelenlétében irta alá és hogy első kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy neki L. L. egyikvégrendeleti tanú mondotta, hogy az általuk tanú minőségében aláirt okirat az örökhagyó végrendeletét foglalja magában, a végrendelet érvényére befolyással már csak azért sem lehet, mert P. I. tanú is első kihallgatása alkalmával az 1.7. a kérdőpontok. b) pontjára azt a határozott feleletet adta, hogy az örökhagyó a tanuk előtt kijelentette, hogy a tanuk jelenlétében általa aláirt végrendelet az ő végakaratát tartalmazza. Téves azonban a másodbiróság hivatkozott ítéletében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a hagyaték másik felerészére isaz alperes végrendeleti öröklési jogát állapította meg. Örökhagyó leszármazók hátrahagyásával történő elhalálozása esetére akként intézkedett végrendeletében egész vagyonáról, hogy azt gyermeke és férje egyenlő arányban örököljék, örökhagyónak J. P. nevü csecsemő gyermeke maradt, aki anyja után pár hó múlva szintén meghalt. Az alperes ilyen tényállás mellett a hagyatéknak a kiskoruságban és végrendelet alkotására képtelen korban elhalt L. J. P-ra a végrendelet szerint háramlóit felerészére azon az alapon tart igényt, hogy a végrendelkező az öröklésből testvéreit és anyját a végrendelet szerint kifejezetten kizárni kívánta: kitagadta. Kiskorú L. I. P. az öröklésbe az örökhagyó elhalálozásának pillanatában ipso jure belépett és igy az általa örökölt hányadra nézve növedékjog egyáltalán nem állapiiható meg, mert erről csak abban az esetben lehet szó, ha végintézkedéssel a hagyatékra megnevezett örökösök közül valamelyik az öröklésből még. az örökség megnyílta előtt kiesik.