Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. nagy anyagi hátránynyal is járó összeütközésbe hozhatja: a bérleti szerződés 5. pontját csakis annak 8. pontjával együtt lehet a valóságos viszonyoknak megfelelően és ugy értelmezni, hogy az alperes az ő üzlethelyiségét csakis olyan üzlet czéljára engedheti át vasiy adhatja albérletbe, amilyen a két K.-palolában még nincs. Éppen ezért a felebbezési bíróság ily értelmű Ítéletének meghozatalával nem sértett meg jogszabályt, az alperest tehát alaptalannak bizonyult felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. II. A felperes felülvizsgálati kérelmében a szerződés 5. pontjában előforduló iráshiba meg nem állapítása miatt felhozott panasz is alaptalan. Mert a felebbezési bíróság a szolgáltatott bizonyítékoknak a S. E. 64. §-a értelmében történt mérlegelésével tényként állapította meg, hogy a szerződés 5. pontja a felek akaratának megfelelő: a felülvizsgálati eljárásban irányadó ebből a tényállásból tehát (S. E. 197. §.) helyesen vonta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy a felperes keresetének ezen az alapon nincs helye. Ellenben alapos a felperes felülvizsgálati kérelmének a szerződés 5. pontjának egyéb értelmezésén sarkaló panasza. E pontnak ezt a kitételét: «a bérbeadó megadja a jogot, hogy a bérlő a bérlet tartama alatt, egy a bérlőnek megfelelő czégnek üzletét eladhassa vagy helyiségeit albérbe adhassa hasonrangu üzlet czéljaira, fizetési kötelezettségeinek épségben tartása mellett», a számbajöhelő összes szempontok és körülmények figyelembevételével csakis ugy lehet magyarázni, hogy a bérlő üzletének külső megjelenésével lényegében egyező, a bérbeadó két házának, az azokban elhelyezett üzlethelyiségeknek és az egész környezetnek keretébe aesthetikailag és üzletileg is stílszerűen beilleszkedő más üzlet czéljaira legyen a bérlő üzlethelyisége kiadható, természetesen anélkül, hogy annak kizáróan bronz- és elektrotechnikai üzletnek kellene lennie, mert ebben az irányban a bérlő szabadságát a szerződés éppenséggel nem korlátozza. A ((bérlőnek megfelelő» és a ((hasonrangu» kifejezéseket csakis a fönti értelemben lehetvén a valóságos viszonyoknak megfelelően magyarázni: a felebbezési biróság Ítéletét ennek az ítéletnek rendelkezéséhez képest kellett részben megváltoztatni.