Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. örökhagyónak anyai ágon nagyanyja, az elsőrendű alperest megelőzően, aki a nevezett örökhagyónak atyja, öröklési joggal csak abban a vagyonban bir, ami a nevezett örökhagyóra tőle, vagy a vele közös törzstől hárult ági vagyont képez, amiből következik, hogy a felperesnek ahhoz, hogy a kiskorú M. J. anyjának: az időközben szintén elhalt G. M. M. P.-nénak a nevezett kiskorú hagyatékára is kiható végrendelet, s a M. P.-né hagyatékában keletkezett osztályegyezség érvényét megtámidhassa, csak akkor lehet joga, ha kimutatja, hogy a hagyatékban tőle, vagy a vele közös törzstől hárult vagyon létezik. A beszerzett hagyatéki iratokból és telekkönyvi kivonatból megállapítható, hogy a kiskorú M. J. a hagyatékához leltározott vagyont az 1906 április hó 11.-én elhalt anyja M. P.-né G. M. után örökölte, akire viszont a vagyon a néhai atyja és a felperes férje G. T. után szállott örökségként s ilyen tényállás mellen a felperes azt vitatja, hogy a kiskorú M. J. hagyatékában talált vagyon, ami a G. T.-tól háramlott vagyonnak felerésze, tőle származott vagyonnak tekintendő, mert ugy az ingatlant, mint az ingó vagyont G. T.-ral való házasságuk tartama alatt szerezték és igy annak felerésze közszerzemény czimén őt illeti annak daczára, hogy az ingatlant férje: G. T. egészben a maga nevére iralta, az ingók pedig egészben a nevezett hagyatékához leltároztaitak. A néhai G. T. hagyatéki irataiból azonban megállapithatór hogy a felperes a hagyaték tárgyalása alkalmával a néhai G. T. hagyatékához leltározott vagyonra nézve közszerzői jogát nem érvényesítette, hanem kifejezetten beleegyezett abba, hogy az egész vagyon G. T. tulajdonául vétessék fel és mint ilyen törvényes öröklés jogczimén egyedül a házasságukból származott, akkor még kiskorú volt G. M. nak adassék át. s magának csak a hagyaték holtiglani haszonélvezetét tartotta fenn. Ezzel a joglemondást tartalmazó tényn)el szemben most már a felperes közszerzeményi igényét nem vitathatja és igy azt kell ebben a perben tényül elfogadni, hogy a kiskorú M. J. hagyatékában talált vagyon a nevezettre anyja M. P.-né után hárult, ki azt atyja : G. T. után örökölte, kinek ez a vagyon szerzeményi vagyona volt. Ilyen körülmények között a felperes keresetével kereshetőségi jog hiányából elutasítandó. * * = V. ö. Magánjogi Dtár VI. 9. sz. esettel, továbbá Magánjogi Dtár 1. 43., 165. 173., III. 37., 71., IV. 177., 188. sz. esetekkel és jegyzeteikkel.