Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. 103 alapjául szolgáló szerződés tartalma is egyedül az ablakok beépítését teszi az uralgó telek tulajdonosainak beleegyezésétől függővé; ez a jog tehát többre nem terjed ki, mint amennyi az ilyen szolgalomra jogosultat e jogból folyóan a törvény szerint megilleti ; továbbá, mert az ablakszolgalom más megállapodás nem létében, a törvényes joggyakorlat szerint, csupán a világosság és levegő biztosítására ad jogot; ez esetben pedig az uralgó telek javára ennél több kikötve nem lévén, alperesek csak arra voltak kötelezhetők, hogy az uralgó telek tulajdonosát olyan állapotba helyezzék, hogy épülete részére a világosság és levegő abban a mértékben, a miként ez a beépítés előtt volt, továbbra is megszereztessék; ez a czél pedig a másodbiróság Ítéletében foglalt marasztalás bármelyik esetében teljesen el lesz érve, végre, mert a perben kihallgatott szakértők a felperes házában az ablakok beépítése folytán szükségessé vált átalakítások költségét szakszerű számitások utján, tervek készítése mellett határozták meg és nem forog fenn ok arra, hogy a szakértőknek egybehangzó és meggyőzően indokolt véleménye mellőztessék és más szakértők hallgattassanak meg. * ¥ = Az ablakjog abból áll, hogy az uralgó épület tulajdonosa a szolgáló lelek tulajdonosától igényelheti, hogy ez a világosságot és a levegőt tőle el ne fogja. Ha tehát ablakjoga van alperesnek, akkor ő eltilthatja felperest attól, ho?ry az ablakai előtt saját telkén emelt épület vagy más szerkezet által a világosságot és a levegőt elfogja, ha pedig ily joga nincs, akkor felperest ebben nem gátolhatja ; de a saját falában levő ablakok befalazására, vagy kisebbítésére alperes az ablakjog szolgalmának hiánva miatt nem kötelezhető. Dtár r. f. XXVII. 45. — Hasonlók Dtár r. f. XIII. 48., r. f. XY. 33., r. f. XXI. 49., uj f. XXIV. 20. és 43. V. 5. Magánjogi Dtár II. 37. , 60. Kisajátítási összeg$után]ra kamat [csak a kisajátított terület tényleges átengedésének napjától Ítélendő meg. £3 (Curia 1911 június 16. 2292/911. sz. a. VIII. p. t.) A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság határozatának a kártalanítási összegre vonatkozó részét helybenhagyja, mert a kártalanítási ár megállapításánál rendszerint a szakértők többségének a véleménye az irányadó. M. és N. szakértők mindenekben megegyező véleményt terjesztettek elő s azt az 1881 : XLI. tcz. 25 §-ának megfelelőleg megindokolták ; erre tekintettel tehát az elsőbiróság határozatát a kártalanítási összegre nézve helyben-