Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. 101 kezdték meg, hogy az uj épület az oldali zárófalát közvetlenül a felperes felőli mesgyevonalra helyezték el, amiáltal a bekebelezett szolgalmi joggal ellátott két ablak be lett volna falazva; azonban mert felperes a szolgalom birtoklása iránt sommás visszahelyezési perben pernyertessé vált és alperesek az ablakokat már elzáró falnak az ablakok alsó párkányáig leendő lebontására köteleztettek, ezután alperesek a zárófalat beljebb helyezték áí, miáltal e helyen két méter mélységű világitó-udvart létesítettek. A szakértők véleményéből megállapítható az is, hogy alperesek építkezésük által a felperes szolgalmi jogát meg nem semmisiltelték, csakis oly mértékben korlátozták, hogy az előbbi állapothoz hasonló használatába a szolgalmas ablakok által világitolt és szellőztetett lakrészének, vagy a meghagyott világító-udvar mellett még szükséges és saját épületén eszközlendő átalakítások utján, vagy pedig oly módon juthat, hogy alperesek uj épületének az a része, mely a két ablak elé esik, eltávolittalik. Minthogy pedig az épület lebontása alperesek aránytalan károsodásával járna, és figyelemmel arra, hogy felperes kára a saját épületén eszközölt átalakítással is megfelelően elhárítható ; minthogy jogszabály 3z, hogy a jogaiban sértett fél lehetőség szerint az orvoslás azon módjával nyerjen elégtételt, mely másnak aránytalan károsodásával nem jár; alperesek tehát, feltéve, hogy az átalakításhoz szükséges költségeket és az átalakításhoz elvont terület értékéből álló értékcsökkenést a felperesnek megtérítik, vagylagosan eleget tehetnek az előbbi állapot helyreállításának a tekintetben, hogy felperes elegendő világossághoz és levegőhöz jusson és mert mint kötelezetteket őket illeti a teljesítési időn belül az elégtételadás fenti módjai közül a választás: ezeken alapszik az a rendelkezés, hogyha alperesek megfizetik záros határidő alatt az átalakításhoz szükséges és értékkülönbözetként a szakértők által megállapított összeget, az esetben az épület lebontásától, mint terhesebb kötelezettségtől szabadulnak az alperesek; mig az ily módon való teljesítés elmulasztása esetére és ennek következményeként a világítást és szellőztetést korlátozó épületrész lebontásának tűrésére annál inkább kötelezendők voltak, mert akkor, ha alperesek a fizetés által való teljesítésre időközben képtelenekké válnának, felperesnek az elégtételszerzés más módja nem maradna fenn. A szolgalom korlátozása által szenvedett kár iránti igényt azonban a szolgalom helyreállításának bármelyik módja mellett is alappal bírónak találta a kir. tábla, mert alperesek a nem megfelelő világító udvar kihagyása által felperes két szobáját a szolgalmi jog ismerete daczára használhatatlanná tették, emialti