Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

8ö Magánjogi Döntvénytár. bíróság ítéletében körülirt javak értéke erejéig arra kötelezi, hogy-' felperesnek kötelesrész kiegészítése czimén elsőrendű alperes 95 koronát és járulékait másodrendű alperes pedig 42 koronát és járulékait fizessenek, ezt meghaladó keresetével felperest elutasítja. Indokok: A kir. Curia a per adataiból megállapítja, hogy a kötelesrész kiszámításánál 4808 K vagyonátlag az irányadó, mert stb., stb. felperes ezen ingatlan átruházásával az örökrészébe betudandó vagyoni előnyben részesült. Jogszabály, hogy a gyermekek, illetve leszármazók javára, habár különböző időben tett ajándékozások a kötelesrész szempontjából az előre adott érték szempontja alá esnek; következéskép az ilykép megajándékozottak az ajándékozások sorrendjére való tekintet nélkül, a kötelesrész kifizetéséért csak az örökrészüket meghaladó érték arányában felelnek, viszont az öröklési kapcsolaton kivül álló kedvezményezett a részére jutott egész vagyon* arányában szavatol a kötelesrésznek megfelelő érlék kiadásáért. Az örökhagyónak négy leszármazója lévén, az egyes örökrészek fejenként 1202 K-t tesznek ki,- s igy felperesnek kötelesrésze ezen összegnek felére 601 K-ra terjed ki, de mert erreörökhagyótól 450 K-t már kapott, fedezetlen követelése még 151 K erejéig áll fenn# Ezen összeg kifizetéséért az egyes örökösök illetve megajándékozottak, következőkép szavatolnak: 1. elsőrendű alperes stb., stb. mindkét alsóbiróság ítélete tehát annnak megfelelőleg; meg volt változtatandó. * * = V. 5. Magánjogi Dlár VI. 7. sz. esettel és jegyzeteivel. 50. A férj által nejének ajándékozott vagyon a n& szerzeményét képezi és halála után abból az elidegenített ági érték a férjjel szemben is pótlandó. (Curia 1912 január 30. 3724/911. sz. a. í. p. t.) A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: T. J. tanú vallomását akkép helyesbítve, hogy a tanúnak nem arról nincsen tudomása, hogy I. S.-ék fizettek-e az örökhagyónak, hanem azt nem tudja, hogy I. S. tartozott-efizetni, egyebekben azért kellett az elsőbiróság ítéletét helybenhagyni, mert a felperes nincs elzárva attól, hogy a hagyatéki tárgyaláson a szóban levő tényre nézve tévesen tett, esetleg