Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. kalmaztassék és tényleg iparkészitményeken kerül kivitelre, az: a mü az 1884: XVI. tcz. 60. § ában felemlített és a 65. §. szerint védelemben részesített képzőművészeti alkotásnak nem tekinthető. Ebből szükségképpen az következik, hogy annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy valamely mü a törvény értelmében a 60. § ban meghatározott képzőművészeti alkotásnak tekintessék-et nem a mü előállításában megnyilatkozó ügyesség, sem a mü kivitelének tökéletessége, és művészi jelentősége, hanem egyedül az a czél lehet az irányadó, melyet a mü betölteni hivatott és a szerint, amint a mü rendeltetése az, hogy önmagában egyedül esztétikai czélt szolgáljon, vagy pedig rendeltetése az, hogy az. ipar érdekeit elégítse ki, a képzőművészet alkotását, az 1884: XVI. tcz. 60. §-a szerint a szerzői jog védelme alatt álló képzőművészeti műnek, vagy iparkészitményen alkalmazott képzőművészeti alkotásnak kell tekinteni. Kétségen kivül áll az, hogy a kereset tárgyává tett divatábrák czélja, hogy szabók részére szabásmintául szolgáljanak Bármily művészi tökélylyel legyenek is ezek a divatábrák megi ajzolvar bizonyos, hogy nem esztétikai czélt szolgálnak, azért nem is tekinthetők az 1884: XVI. tcz. 60. §-ában foglalt képzőművészeti alkotásnak, hanem amennyiben művészeti szempontból kifogás alá nem esnek, művészileg megrajzolt ipari mintáknak. Amennyiben pedig az 1884: XVI. tcz. 66. §-a értelmében a képzőművészetnek iparkészitményben megtestesült alkotása nem esik a szerzői jogi védelem alá. nem vonható ez alá a védelem alá az iparkészilménynek kizárólag erre a czélra készült mintája sem, akár közvetlenül abban az anyagban és alakban állíttatott előr melyből és amiképen maga az iparkészilmény előállittatik, akár közvetve a képzőművészet felhasználásával rajzban tétetik szemlélhetővé. Ezeknél fogva és az abban felhozott indokok alapján az elsőbiróság Ítéletét helyben kellett hagyni. (1910 február 1. 6761/1909. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A felperes czég kiadásában először Londonban megjelent, az alperes czég által pedig Budapesten utánképzett ésforgalomba is helyezett rajzok az azoknak Angliában történt beiktatását igazoló Á) alatti lajstromkivonat szerint kifejezetten azzal a rendeltetéssel birnak, hogy alakjaik az uri öltönyök és felöltők legújabb stílusát ábrázolják. Azok tehát ennélfogva az időnkint változó divat ismertetését és ennek folytán terjesztését czélzó oly iparkészitményuek tekintendők, melyet az 1884: XVI. tcz. 66. § a a szerzői jog védelméből teljesen kizár.