Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
48 Magánjogi Döntvénytár. felelő szűkös ellátásban részesítette, étkezéskor a hálószobában territletett, holott volt ebédlő, a lakást télen át nem fütiette eléggé ugy hogy a felperes reggel tanulmányait felöltőben pokróczba takarózva végezte. B. T. szakácsnő vallja, hogy étkezés után sokszor a vendéglőből hozott ételt a felperes részére. K. J. tisztiszolga vallomása szerint az alperes ezen viselkedését a különválást közvetlenül megelőző időben is folytatta, bár az ellen a felperes nyomatékosan felszólalt, ami azonban eredményre nem vezetett. Ezek mellett az alperes kis leányát is elhanyagolta, társadalmi állásának megfelelő ruházattal, élelemmel el nem látta s a gyermeket a cselédszobába internálta. Alperesnek most vázolt tényei is megállapítják az ő terhére a házastársi kötelességek szándékos súlyos megsértését. Ezek az áldatlan körülmények s a házassági viszony feldulása idézték elő azt, hogy a peres felek közös megegyezéssel az életközösséget megszüntették s a wieni cs. k. törvényszék határozatával a feleknek ágy- és asztaltól való különválását megengedte. Az alperesnek eme tényei terhére a házassági törvény 80. §-ának a) pontjában meghatározott bontó okot állapítják meg s azok a tények a felperesre nézve korábban irányadó házassági jog szerint is váló okul szolgálhattak; minthogy pedig felperes a magyar honpolgári esküt 1908 június 12-én lelte le s jelen keresetét július 20-án megindította, figyelemmel a házassági törvény 115. és 145. §-aira, a kereseti jog elenyészéséről szó nem lehet. Minthogy pedig a peres felek a már négy év óta lartó különélésük ideje alatt egymáshoz nem közeledtek s a jelen perbeli békítési kísérletek az alperes meg nem jelenése miatt eredményre nem vezettek; minthogy továbbá a kir. Curia a per adatainak s a peres felek egyéniségének s életviszonyainak gondos mérlegelése után arról győződött meg, hogy a házassági viszony a felek közt annyira fel van dúlva, hogy a felbontást kérő felperesre nézve a további életközösség elviselhetlenné vált: annálfogva a kir. Curia a felek közti házasságot felbontotta stb. * * = A házassági lörvény 80. §-ának a) pontja alapján bontó oknak tekintetett: a férjre nézve: ha nejét elhagyta, azt megelőzőleg ellarlásáról nem gondoskodóit, tőle elkülönítve élt, hozományát is elköltölte. Dtár III. f. IV. 40.,. ugyanezen okból, ha emellett börtönbüntetésre is ítéltetett, ülár IV. f. V. 86., Magánjogi Dtár I. 70., — ha a jogos ok nélkül elhagjás mellett külföldre távozott ismeretlen helyen tartózkodik, más nővel szorosabb összeköttetésben él. Dtár III. f. IV. 37., — ha nejét a rendőrkapitány előtt magzatelhajtással gyanusilotta. de ezt indokolni nem tudta, Dtár III. f. IX. 219., — ha a különélés alatt nejéről és gyermekeiről nem gondoskodik, Dtár III. f. XII. 47., ha