Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 33 19. Ha az atya fiának oly módon vesz ingatlant, hogy annak tulajdonjoga közvetlenül a fiu részére kebeleztetik be: ági értéknek a vételárként kifizetett összeg és nem maga az ingatlan tekintendő. (Curia 1911 jan. 12. 4202/910. sz. a. I. p. t.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja s az o—i ingatlanok tulajdonjogát özv. A. P. né alperes javára megítéli, stb. Indokok: Habár a tanúvallomásokkal bizonyítottnak vehető, hogy a hagyatéki ingatlanokat A. K. felperes alkudta meg az eladóktól, s hogy a vételi ügyletek az ő közreműködésével létesültek, es hogy a 2200 K vételárat a sajátjából fizette ki az eladóknak, mégis tekintettel arra, hogy az adásvételi szerződés az ő beleegyezésével az örökhagyó nevére állíttatott ki és a megvett ingatlanok tulajdonjoga is közvetlenül az örökhagyó nevére kebeleztetett be s igy ezen ingatlanok nem róla szállottak az örökhagyóra, a kir. Curia ugy találja, hogy a felperesről örökhagyóra szállott vagyonértéket nem a jelzett ingatlanok természetben, hanem azoknak a felperes által kifizetett vételára képezi ; amiért is a felperesnek öröklési igénye a végrendelet és leszármazók nélkül elhalt örökhagyó mint egyenes leszármazója után az o. b. é. 10. §-a értelmében csupán az általa vételárként kifizetett 2200 K erejéig terjedhet; ez alapon az alsnbirósági ítéletek megváltoztatásával ki kellett mondani, hogy a hagyatéki ingatlanok szerzeményi vagyont képeznek s azokban az öröklési jog az alperest, mint az örökhagyó házastársát illeti s az alapon azok tulajdonjogát az ő javára megítélni ; viszont azonban az alperest arra kellett kötelezni, hogy az azokban fekvő ági értéket A. K. felperesnek megtérítse. Minthogy azonban az ingatlanokra a felperes és neje javára élethossziglani haszonélvezeti jog van bekebelezve, s igy ők a hagyatéki ingatlanok haszonélvezetére a jelzett időig jogosultak : alperest az ingatlanok birtokbaadása s elvont hasznai iránti keresetével ez idő szerint elutasítani, viszont azonban azt is kimondani kellett, hogy alperes a megtérítendő 2200 K ági értéket csakis ezen haszonélvezeti jogok megszűntétől számított 15 nap aiatt lesz köteles a felperesnek vagy esetleg az ő örököseinek megfizetni; ebből folyóan azonban az is indokolt, hogy a 2200 K Magánjogi Döütvénvtár. V. 3